Aki utánaolvas annak, hogy a homoktövis nevű növény termésének milyen jótékony hatásai vannak, az vége-hossza nincs mennyiségű információval találja szembe magát. Ezért nem is soroljuk fel ezeket, csak annyit, hogy a gyógyszeripar sok egyéb mellett fájdalomcsillapítót, nőgyógyászati gyulladásgátlót, égési és fagyási sebek, nehezen gyógyuló fekélyek, valamint szájüregben keletkezett sebek és eróziók kezelésére alkalmas kenőcsöket és sugárártalom elleni szereket készít belőle, és akkor a kozmetikai iparról még nem is beszéltünk. Megyénkben, és összességében az Érmelléken tudomása szerint Bíró László az egyedüli, aki ennek a növénynek a termesztésébe fogott érkörtvélyesi tanyáján, mint autodidakta mezőgazdász.
Biró László a Szilágy megyei Zoványban született, házassága révén került Érmihályfalvára. Szinte azonnal, amint lehetett, 1991-ben vállalkozó lett, ugyanakkor telepedett Magyarországra is, kettős állampolgár. Vállalkozásait jórészt továbbra is itthon működtette/működteti, előbb vasmegmunkálással foglalkozott, ami iránt megcsappant az érdeklődés az építkezéseknek a gazdasági válság okozta csökkenése miatt. Előtérbe került a mezőgazdaság, egy németországi partnerrel közösen, akitől a földet bérli. Érkörtvélyes központjától mintegy 2 kilométerre van a Balássy-tanya (a név a helyi iskola névadója révén lehet ismerős az olvasónak), ahol 3 éve kezdtek 78 hektárnyi terület művelésébe. A vásárláskor vett, ott volt gyümölcsös megtisztították, termőre fordították, de nincs kellő hozama. Az úgynevezett nagykultúrák mellett 2012-ben telepített homoktövist, 6000 fát 3.5 hektárra, azután, hogy a szinte élettelen homokterület kihasználására keresett alternatívákat. Egy adat a homokos talaj nehezen hasznosíthatóságára: a tavaly előtti nagy szárazság idején a talajfelszín alatt 5 cm-rel 72 Celsius fokot mért! Szóval a gyökerét mélyre fúró, szárazságtűrő homoktövisre esett a választás, melynek vadon élő változata is van, de a nemesített gazdagabb beltartalommal bír, a töveket Aradról hozta. A homoktövis kesernyés-savanykás termését kétévente lehet betakarítani. Ennek oka, hogy a tövisek miatt nem a bogyót közvetlenül szedik, hanem az ágat nyesik le, amit lefagyasztanak, így a bogyókat károsodás nélkül lehet mintegy lerázni az ágakról. A növény a következő évben újranöveszti a termőágat, és az újabb esztendőben terem megint.
Bíró László jövőre számíthat először termésre, hiszen 3 – 5 év kell egyáltalán a növény termőre fordulásához is. Telepített kisebb mennyiségben goji (godzsi, farkasbogyó) töveket is, melynek még gazdaságosabb a termése. Még az ősszel újabb 6000 tő homoktövis ültetését tervezi, és összességében 20 hektárig szeretne eljutni a vállalkozó, aki naponta Debrecenből ingázik farmjára, ahol szárnyasok, lovak, sertések népesítik be a gazdasági udvart, és folyamatban van a kovácsműhely berendezése is. A homoktövis feldolgozására is vannak tervei, és az is igen fontos, hogy a növényt biogazdálkodóként termeszti, az erre vonatkozó szabályokat erre hitelesített cég ellenőrzi. Olyan szakszerű kiselődásban mondta el Bíró László a szakmai fogásokat, hogy feltevődik a kérdés: mi is a végzettsége? Fémmegmunkáló-hőkezelő, de a vállalkozói szellem autodidakta mezőgazdászt faragott belőle. Közel s távol nincs is más, aki vállalná a homoktövis termesztésének kockázatát. A körülötte gazdálkodók csodabogárként is tekintenek rá, aki szerintük nem sokáig húzza, de ő bizik benne, hogy fel lehet építeni a termesztéstől a feldolgozásig a jövedelmező rendszert.

(erdon.ro)