Az előadásokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel színesített, díjátadóval egybekötött I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozót Visegrádon, a Silvanus hotelben rendezték meg. A meghívottak a Kárpát-medence minden részéből, minden elcsatolt országrészből érkeztek, kivéve a jelenleg Ausztriához tartozót, összességében mintegy 180-an lehettünk. A távolságoknak és bizonyára az utazási lehetőségeknek megfelelően is tág időtartamot adtak a szervezők az érkezéshez és regisztrációhoz. Mi viszonylag korán foglalhattuk el szálláshelyünket a festői szépségű környezetben épült hotelben, így arra is maradt idő, hogy a hozzá igen közel lévő visegrádi várat is felfedezzük magunknak. Már az is ritka élménynek számít, hogy az ember a hotelszobája erkélyéről is rálásson a várra, illetve azon sem kellett gondolkodni, a hotel étterme miért viseli a „Panoráma”; nevet, hiszen étkezések közben a Duna-kanyar tárult elénk… Mint mondtam, a hotel a vártól nem messze, egy szomszédos hegyoldalban, erdőtől körülvéve van, erre jegyezte meg viccesen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hogy a helyválasztás nem lehet véletlen, a szervezők így akarhatták elejét venni, hogy a sajtósok idő előtt szétszéledjenek. A hivatalos program első nap este kezdődött közös vacsorával, melyet a találkozó megnyitója előzött meg. Elsőként Debreceni-Tóth Gabriella, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet politikai tanácsadója mondott köszöntőt, akit a sajtósok talán mindegyike ismert, legalábbis „virtuálisan”;, hiszen sajtóanyagok tömkelege kötődik nevéhez és mint kiderült, e találkozó ötlete, illetve megszervezésének nem kicsi munkája is neki köszönhető. Elmondta: hagyományteremtő szándékaik vannak, tehát évente lesz hasonló sajtós összejövetel. Potápi Árpád János ehhez hozzátette, hogy már tavaly is szerették volna megtartani ezt a szakmai összejövetelt, ami része lesz a magyar kormány nemzetpolitikai stratégiájának, illeszkedve az 1998-ban életre hívott Magyar Állandó Értekezlet, a 2004-től létező Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma vagy a 2011-től működő Diaszpóra Tanács alkotta sorba. Mert bár a média munkatársai a felsorolt találkozókon, rendezvényeken feladatukból fakadóan ott vannak, ám akkor dolgoznak, most viszont „szakmázzanak”;, tette hozzá. „A média nagy szolgálatot tesz a nemzetpolitikának, ez a találkozó a köszönetmondás pillanata”; – fogalmazott az államtitkár. A rövid megnyitón közreműködött Zsikó Zsuzsanna népdalénekes (kinek neve a Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutató műsorból lehet ismerős olvasóinknak), aki előbb egy csángó népdalt énekelt, majd zenekara kíséretében székelyföldi, felvidéki, kalotaszegi, galgamenti dallamok szólaltak meg, ezzel a sokszínűséggel is a nemzeti összetartozást hangsúlyozva. Hogy a vacsorán mi volt a menü, azzal nem borzolom a kedélyeket, legyen elég annyi, hogy mind küllemükben, mind fantázianevükben olyan étkek kerültek elénk, melyeket a manapság divatos főzős műsorokban látunk.
Tapasztalatcsere
A találkozó egyik célja volt, hogy a szélrózsa különböző irányaiból érkezett kollégák találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, barátkozzanak. A másnapi reggelinél felvidéki kollégákkal ültünk egy asztalnál, s közben kiderült, nagyjából ugyanazokkal a gondokkal szembesülnek a kisebbségben élők, a többségi nemzet hasonló taktikákat vet be, ha a lakosságarányok változtatását, a számára nem szimpatikus térségek (vissza)fejlesztését, a kisebbségi oktatás és lét leépítését akarja elérni. Nem különböznek a módszerek, ha a kisebbségben élők között szándékszanak viszályt kelteni, ehhez is mindig és mindenütt találnak „téglákat”;… Azt is megállapíthattuk azonban, hogy micsoda különbség van kisebbségi magyar és kisebbségi magyar szerkesztőségi munka között, annak függvényében, hogy vannak, akik az anyaországi támogatás biztonságában nem kell megküzdjenek az eladási és előfizetési statisztikákkal, a reklámbevételek szeszélyével, míg másoknak mindennapi harcot jelent az (ez a téma aztán nap közben még számos alkalommal visszaköszönt). A szakmai munka kezdeteként Potápi Árpád tartott előadást Nemzetpolitikai irányok címmel, ebben egyebek mellett felvázolta a magyar kormány 2018–2022-es időszakra vonatkozó terveit, melyek pillérei: identitáserősítés – családtámogatás – gazdaságfejlesztés. Nemzetpolitika-történeti áttekintést is tartott, a különböző korok lehetőségeit elemezve, megállapítva: az áttörést néhai Antall József legendássá vált (1990 tavaszán tett – szerz. Megj.) kijelentése jelenti, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Az államtitkár nem hagyott kétséget a sajtót illető terveik felől sem, kijelentve, hogy „a jövőben sem kívánják elengedni a média kezét”;. Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos a diaszpórával kapcsolatban tartott előadást, melyből kiderült, hogy 2,5 millió magyar él a Kárpát-medencén kívül, a Magyar Diaszpóra Tanácsban pedig 87 meghívott és 21 megfigyelő státuszú szervezet van. A magyar kormány ma már gesztus értékű támogatásokat nyújt a diaszpórában élőknek, mintegy viszonzásul azok korábbi, „haza irányuló”; segítségéért, és például sok hazalátogatási programot szerveznek, amikor a „haza”; a Kárpát-medence egészét jelenti. A miniszeri biztos szerint ez a politika azt eredményezte, hogy a diaszpórában ma már nincsenek elégedetlen hangok. Következett Varjú Frigyes, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Kisebbségi és Külhoni Főszerkesztőségének vezetője, aki előadását felolvasva elemezte, mi is a nevezett intézmény, mert megfogalmazása szerint „azt még a kollégák sem mind tudják”;. Megtudtuk, hogy évente mintegy 4000 külhoni tudósítás készül a budapesti főszerkesztőségnek, és az előadó azt is kijelentette, hogy „nem politikai alapon történik a műsorok megrendelése”;, de azt is leszögezte, hogy „egy nemzet, egy televízió”;. A továbbiakban még szűkebben vett szakmai előadások, beszélgetések hangzottak el, ezek csak a felsorolás szintjén: Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember, a Salt Communications tulajdonos-ügyvezetőjének, a Képmás Kiadó ügyvezetőjének előadása; Kárpát-medencei magyar televíziós és rádiós körkép Bodzsoni István (igazgató, Pannon RTV), Kulin Zoltán (vezérigazgató, TV21 Ungvár), Zver Ilona (vezérigazgató-helyettes, Szlovén RTV, Magyar Műsorok Stúdiója), Jakab Endre (stúdióvezető, Székelyföldi Stúdió), Szilágyi Szabolcs (szerkesztő, Kolozsvári Rádió/VideoPontes Stúdió), Bartók Csaba (felelős szerkesztő, hirek.sk), Sterr Attila (felelős szerkesztő, TV21 Ungvár) részvételével; kerekasztal-beszélgetés a magyar nyelvű írott sajtó helyzetéről a Kárpát-medencében Rostás Szabolcs (vezetőszerkesztő, Krónika), Szüszer Róbert (főszerkesztő, Székelyhon), Molnár Judit (főszerkesztő, Ma7), Darcsi Karolina (főszerkesztő, Kárpátalja), Varjú Márta (főszerkesztő, Magyar Szó 3), Király M. Jutka (felelős szerkesztő, Népújság), Micheli Tünde (főszerkesztő, Új Magyar Képes Újság), Pataky István (tudósító, Magyar Nemzet) részvételével
A nyomtatott sajtó jövője
Mint érdekesség említem, hogy a programok közötti kávészünetekben tovább folytatódott az eszmecsere, a konferenciaterem előterében egy plazmatévé is működött. Adott pillanatban az M4 a két nappal korábbi magyar-wales focimeccset ismételte, ezt látva jegyezte meg egy székelyföldi kolléga: nézzétek, otthon úgysem látjátok (utalva a sportcsatorna határon túli időnkénti kódoltságára). Bár időrendben korábban tartotta meg előadását Szentesi-Zöldi László Külpolitikai újságírás egykor és ma címmel, mégis kiemelem, mert szubjektív megítélésem szerint messze kimagaslott a többi közül, és valóban olyan szakmaiságot tükrözött, mely mérvadó lehet a további találkozókra nézve. Ahhoz képest, hogy a Demokrata főmunkatársa milyen jellegű írásokat publikál, illetve milyen tévéműsorok szereplője, nagyon becsülendően távol tartotta magát a politikai megnyilatkozásoktól, még akkor is kitért azok elől, amikor provokációízű kérdéseket tettek fel neki. Felidézte szakmai indulását az egykori, Chrudinák Alajos-féle Panoráma-szerkesztőségben, ami óta azonban, ahogy mondta, főleg az internet megjelenése és elterjedése nyomán átalakult és értelmét vesztette a „kutakodó média”;, hiszen bárki bárminek azonnal utána tud nézni. Nincs független sajtó, főleg nem kisebbségben, állította határozottan, ugyanakkor az anyanyelv alázatos, egyben bátor és sokszínűségét, gazdagságát tükröző felhasználására bátorított. Túl kell lépni azon a beidegződésen, hogy „a határon túli az mindig piros-fehér-zöldben feszít”;, sokkal fontosabb a mindennapi gondok megoldása, azzal gyakorlod a sajtószabadságot, ha szolgálod a közösséged, fogalmazott. Nyomasztónak nevezte, hogy minden csip-csup rendezvényen elhangzik már a Himnusz, a Székely himnusz, sőt, újabban az Ismerős Arcok együttes Nélküled című dala is, ami már magát a szerzőt is „agyonnyomhatja”;. Határon belül és kívül is érvényes lehet a pártokra tett megjegyzése: akinek 0,5–2 vagy akár 15%-os támogatottsága van, az ahhoz mérten hangoskodjon. Rais W. István kérdésére további max. 20 évet jósolt a nyomtatott sajtónak (ezelőtt 20 évvel is 20 évet jósoltak szakértők – szerz. megj.), szerinte a napilapok eltűnnek a hírversenyben, a híranyagot a hátterező hetilapok váltják fel. Úgy vélte: profizmus = szakmaiság és vélemény különválasztása, bár nagy a kísértés a kettő összemosására, s ha már „oldalakat”; kell megnevezni, akkor szerinte nem jobboldal és baloldal kellene legyen, hanem globalizációt pártolók kontra patrióták.
Díjátadások
A médiatalálkozó keretében az államtitkárság előzetesen pályázatot hirdetett három – televíziós, rádiós és írott (nyomtatott és online) sajtó – kategóriában, melyre a találkozóra meghívott médiumok képviselői jelentkezhettek. A megadott témák: hétköznapi hősök (olyan külhoni magyar személyek bemutatása, akik példaként szolgálhatnak az összmagyarság számára); sikertörténetek (kiemelkedő magyar sikerek a Kárpát-medencében); közösségi siker: egy kis közösség nagy ereje. Ezeknek a díjaknak az átadására került sor a találkozó zárásaként, amikor megtudtuk: 130 pályamű érkezett, 75 az írott, 55 az elektronikus kategóriában. Az 1 millió, 750- és 500 ezer forintot érő 1., 2. és 3. helyezésekből egyaránt került Kárpátaljára, a Vajdaságba, Erdélybe, a Felvidékre. Potápi Árpád államtitkár a nemzetpolitikai államtitkárság nevében 500 ezer forintot adományozott Csúcs Péternek és Csúcs Máriának, akik egy héttel korábban az úzvölgyi katonatemetőből tudósítottak, s ott kamerájukat forgatás közben a randalírozók összetörték. A találkozót Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Grezsa István miniszteri biztos zárta, hangsúlyozva a média felelősségét a nemzetpolitikában, ugyanakkor megígérve, hogy az említett pályázatra érkezett munkákat kötetbe szedik, illetve, hogy a médiatalálkozót jövőre is megtartják.