Idén ünnepeltük Arany János születésének 200. évfordulóját, melynek apropóján Arany János Emlékév kezdődött március 2-án, a költő születésnapján, illetve nemrég jelent meg az a kötet, mely egyrészt Dánielisz Endre: Közkinccsé lett a teljes Arany életmű című művét, másrészt a Tanár úr, a kultúrmindenes című beszélgetés-sorozat írott változatát tartalmazza, melyet Szilágyi Aladár újságíró folytatott Dánielisz Endre szalontai irodalomtörténésszel, pedagógussal, aki elismerten a legavatottabb Arany János -szakértők közé tartozik, ha nem éppen ő a legelső a sorban. A fentebb felsoroltak adtak alkalmat együttesen arra találkozóra, melynek a Máté Imre Városi Könyvtár adott helyet csütörtök délután. A megjelenteket Borbély-Simon Andrea könyvtáros köszöntötte röviden, közöttük azt a Szűcs Lászlót, a Várad kulturális folyóirat főszerkesztőjét, aki moderátori szerepkörében az előtte szólóhoz hasonlóan csak pár szóval vezette fel Dánielisz Endre előadását. A “tanár úr” ezt követően először “őszinte örömének adott hangot, hogy teltház fogadta”, majd a tőle megszokott alapossággal “vetette bele” magát annak ismertetésébe, amit “kikutatott” Aranyról. Onnan indultunk, hogy miként lett pedagógussá, majd Arany János életművének kutatójává, aztán gondolatban megálltunk Szalonta legöregebb épülete, a (nem csonka) Csonkatoronynál. Megtudtuk sok egyéb mellett, hogy az Arany családnak nem hajdú gyökerei vannak, hanem 1717-ben kerültek a hajdúvárosba a szilágysági Nagyfaluból. Felidéztük Arany szüleinek megismerkedését épp úgy, mint a kicsi Jánoska ismerkedését a betűkkel, aztán azt, mikor kiderült, hogy érdemes lesz taníttatásával foglalkozni és eljutottunk például Petőfi Sándorral volt barátságáig, mellyel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Arany kiegyensúlyozottsága jó hatással volt Petőfi forradalmár lobbanékonyságára. Közben persze számos anekdota is elhangzott, illetve Szalontát kicsit helytörténeti szempontból is megismerhettük.

Ami a fentebb említett könyvet illeti, azt Szűcs László ajánlotta a hallgatóság figyelmébe: az első részből sokat meg lehet tudni Arany életéről és az Arany életműről; a második részben magával Dánielisz Endrével ismerkedhetünk meg az egyszeri alkalomnak tervezett, aztán ötre gyarapodott beszélgetéssorozat lejegyzése által. Szűcs László azt is elárulta, hogy tervben van annak a kiadványnak a megjelentetése, melyben Dánielisz Endrének a Biharország című havilapban megjelent nyelvművelő cikkeit gyűjtik egybe.

A találkozón közreműködtek a Móka színjátszó csoport tagjai – Felvinczi Erzsébet, Geszti Ivett és Szabó János – mi mással, mint Arany János- versek előadásával, illetve három énekszámmal a Veres László Zsolt Városi Kórus.

A dedikálás rendjén nem csak a már említett kötetet lehetett megvásárolni, de Dánielisz Endre másik két kiadványát is, a Nagyszalonta híres szülöttei illetve a Nagyszalonta és környékének történelme címűeket is.