Ha elfogadjuk és a képzőművészetre vetítjük azt a gyakorlati tapasztalatokon alapuló, sajtóra vonatkozó megfigyelést, hogy a kedves olvasók legszívesebben olyan cikkeket olvasnak, melyeknek általuk ismert személyek a szereplői, akkor Molnár Zoltán festőművész ötödik kiállítása nagy sikerre számíthat. Az alkotó ugyanis helyi tájakat, utcarészleteket, épületeket bemutató festményei mellett a városban közismert személyekről készített portréit is kiállította (legalábbis egy részüket).
A megjelenteket elsőként Szalai Ilona könyvtáros köszöntötte, elmondva, hogy a város legtermékenyebb alkotójáról van szó, akinek immár ötödik tárlatát láthatjuk.

Az alkotásokat Szilágyi Ferenc Hubart méltatta: “Molnár Zoltánt, a festőt nem kell bemutatni az érmihályfalviaknak, hiszen immár az ötödik egyéni kiállítását csodálhatja meg az érdeklődő közönség. Az itt látható képi anyag különleges figyelmet érdemel, hiszen az alkotói pálya beérésének lehetünk tanúi.
Ahhoz, hogy egy festő jó képeket alkosson, három dolognak kell összejönnie: tehetségnek, szakirányú képzésnek, és alkotói szorgalomnak. Mindhárom tényező jelen van a Zoli életében. Ifjúkori álma volt, hogy festhessen, tanulmányi évei alatt Gy. Szabó Béla is biztatta. Majd a megélhetésért való közdelem és a családfenntartás évtizedei következtek, de nyugdíjba vonulása után újra előkerült a ceruza és az ecset. Tavaly elvégezte a nagyváradi Francisc Hubic képzőművészeti népiskolát, amely kellő szaktudással vértezte fel. Szorgalmáról csak annyit, hogy napi szinten dolgozik, festményeivel dugig van a lakása a nyárikonyhától a nappaliig.
Az itt látható képei két csoportra oszthatók: a tájképein Mihályfalva jellegzetes házait és akácfás természeti környezetét csodálhatjuk meg. Igen jól sikerültek a portrék, melyekről közismert helyi személyek arcai köszönnek vissza. A hasonlóság mellett a portrék erénye, hogy sikerült egy-egy jellegzetes vonásban, tekintetben a modell lelkivilágába, személyiségébe is bepillantani.
Látásmódja, kompozíciókészsége egyre kiforrottabb, ecsetkezelése magabiztos, színvilága kolorisztikus. Egyike azon mihályfalvi nyugdíjas alkotóknak, akik bátor célt tűztek ki maguk elé, és ezt a célt sok munkával meg is valósították. Kívánjuk, hogy még sokáig dolgozhasson ezzel a szorgalommal, mi pedig örülhessünk munkája nyomán nagyon sok szép és gazdag kiállításnak.“

A mintegy 30 megjelentnek Molnár Zoltán is megköszönte az érdeklődést, az esemény hangulatához a Bartók Béla citerazenekar járult hozzá.
A kiállítás február 20-ig tekinthető meg a könyvtár galériájában, de az alkotó Facebook-oldalán is számtalan festményét bemutatja.