A Jakab családról mindenki hallott már, akit érdekel a város múltja, a régmúlt és a közelmúlt, hisz a család több tagja is vezető szerepet töltött be a település életében. Ennek a Jakab családnak volt egyik tagja Jakab Mihály, aki 1874-94 között vezető jegyzője volt Érmihályfalvának. Amikor nyugalomba vonult, fiát, Rezsőt választották egyhangúlag az apa örökébe. /1/
Jakab Mihály életének fontosabb adatait, részvételét a 48-as szabadságharcban az 1908.06.06-án kiadott Közérdek lapból tudjuk, amikor nekrológ jelent meg 1908. május 28-i haláláról. /2/
Többek között ezt írják: „1854-ben Álmosdon lett jegyző, 1872-ben Érmihályfalvára választották meg, hol 1894-ben ment nyugalomba, de azért még héttel ezelőleg is az irodában dolgozott. Derült kedély, ernyedetlen munkásság volt a boldogult tulajdona, s általános tisztelet és részvét kíséri örök nyughelyére.”/3/
A szabadságharcban betöltött szerepéről ezeket írja a Közérdek:
Jakab Mihály egyike volt „Kossuth apánk katonái”-nak, akik egyetlen hívó szavára otthagyták az iskola padjait s rohantak a veszélyben levő édes haza, a drága szabadság megvédésére.
A nagy idők egyik vitéze volt ő, aki az iskolapadból csapott fel honvédnek. Részt vett a moóri csatában az ágyútelep megrohanásánál, amikor az osztrák vadász zászlóalj rájuk sortüzelt, és a szakaszából 9 ember hullott le a lóról. Jakab Mihály szintén golyót kapott alsó lábszárába a turai lovas rohamban, az orosz lovasság ellen intézett első összeütközésnél. Másik sebesülése, amikor a vállán kapott kardvágást attól az orosz tiszttől, akit aztán le is vágott.
Egészen a világosi fegyverletételig a Miklós huszárok itt levő divisiójával részt vett minden hadműveletben. A szabadságharc egyik ismert alakja, Vasváry Pál, kivel egy faluból, Nyírvasváryból valók voltak, őt hívta meg az általa megszervezett Rákóczi szabadcsapat kiképzésére. Ezt az állását az akkor rábízott fegyverszállítások miatt már nem foglalhatta el.
A világosi események után 14 huszárral Törökországba akart menekülni, de Csucsa mellett az orosz lovasság nagy erővel körülvette a csapatot, s lefegyverezte őket. Büntetésből besorozták az 5-ik gyalogezredbe, ez az ezred benne volt abban a hadtestben, melyet Késvig-Holstein ellen indítottak és Innsbrucktól Hamburgig gyalog marsolt.
Az emigráció ügynökei rávették, hogy szökjön Amerikába, de egy hamburgi ügynök meggyőzte, hogy az olyan ember, aki csak diák és huszár volt, Amerikában alig boldogul, így maradt az ezrednél, míg aztán 4 év után szabadságolták. /4/
Kovács Rozália
Jegyzetek:
- Bihar megye öregdiákjainak emlékkönyve, 538.oldal
- Közérdek folyóirat 1908 június. 21.szám.
- Közérdek 1908 június 21.szám
- Közérdek 1908. június, 21.szám.