Ahogy telik az idő az ember életében, egyre inkább azon kezd tűnődni, hogy kihez is tartozik, ki felé nyújthatja kezét, ha segítségre szorul ? Ekkor kezd ismét tudatosodni benne a tény, hogy az ember egy közösségi lény, s bármennyire is elzárkózik néha a világtól, mégsem élhet a társai nélkül.

Ezt jól tudják az érmihályfalvi Szépkor Nyugdíjas Egyesület tagjai is, akik igyekeznek minél gyakrabban találkozni egymással, együtt örülni és együtt vigasztalni egymást, mikor mire van szükség.

A Nemzetközi Nőnap kitűnő alkalom volt arra, hogy ismét együtt ünnepeljenek. A körülbelül 83-as taglétszámból (ez nem egy pontos szám, hiszen állandóan új tagok jönnek) 62 személy jelent meg a Kristály nevű rendezvényházban, ahol megünnepelték a nőket. A férfiak nevében Boros József üdvözölte a hölgyeket, akik tiszteletére egy saját verset is felolvasott. Miközben halkan szólt a korosztályukhoz illő zene, a pincérek felszolgálták az ebédet, megindult a társalgás, s mindenki nagyon jól érezte magát. Tisztelet és elismerés illeti azokat, akik betegen jöttek el, vagy éppen beteget hagytak otthon, mert fontosnak tartották, hogy köztünk legyenek, hogy érezzék a közös lét megnyugtató erejét. Külön örömünkre szolgál, hogy néhány új arcot is felfedezhettünk a jelenlevők között, ami azt bizonyítja, hogy az Egyesület vezetői hatékonyan végzik munkájukat, s a hírünk eljutott a település szinte minden olyan polgárához, aki úgy érzi, hogy köztünk van a helye. Jöhet bárki, mi mindenkit egyforma szeretettel fogadunk.

Boros József