“…kimerültek e nagy hosszú harcba”

“…kimerültek e nagy hosszú harcba”
2014. October 3.
Kovács Rozália helytörténész két, az első világháborúban harcolt katonára emlékezik alább. A háborúban, hadifogságban szenvedtek adatait továbbra is gyűjti.
Sass_Tóth_osztálykép_wm
Tóth Zsigmond tanitó és Sass Kálmán lelkész egy régi konfirmációs képen, az iskola előtt

Az I. világháborúban hősiesen harcolt katonáink emlékezete, akik hosszú hadifogságot is szenvedtek.

    „Akárhová sodort a sors,

     Helyünk mindenütt megálljuk,

     S világ minden népe felé

     Árva két karunk kitárjuk.”

                    (Szentimrei Jenő: Magyarország a népek háborújában)

   1914-1918 között az I. világháborúban Érmihályfalváról nagyon sok katona vett részt a harcokban. Sokan szenvedtek közülük hosszabb, rövidebb hadifogságot is.            

Adataink vannak, hogy László Iván 1914-1918 között, Zathureczky Gedeon 1916-1918, Czeglédi Károly 1914-1918, Orosz Sándor 1918-1919, Somogyi Sándor 1916-1918, B. Szél János 1916-1918, Nyéki Sándor 1914-1918, Sorbán András 1914-1921, Tóth Zsigmond 1914-1922. között volt hadifogságban.

A hadifogságban  és  a háborúban szenvedett apáink, nagyapáink, dédapáink neveit, adatait továbbra is gyűjtjük, kérjük bárkinek vannak adatai, emlékei  az I. világháborúról közölje.

Tóth Zsigmond igazgató- tanító 1885-ben született, és 1930-tól volt tanító településünkön haláláig. Sírja a református temetőben van. Életéről részletesen a 2010-ben megjelent Érmihályfalvi Figyelőben írt Szuhányi Sándor tanár úr. Az 1937-ben megjelent Bihar megye kultúrtörténetében, a 628. oldalon szintén olvashatunk róla. Innen idézem hadifogsága rövid történetét:

 „1914-ben a 12. gyalogezredhez vonult be, ennek kötelékében Przemyslbe került, melynek egyik ostroma alkalmával egy kirohanásnál még azon év decemberében orosz hadifogságba esett. Tomszkba, majd Krasznojarkszba vitték. Itt a fogolytáborban analfabéta kurzusokat szervezett, és néhány lelkes tanítóval megalakította a hadifogoly tanítók egyesületét. Az egyesületnek ő lett az elnöke. Azonkívül a legénységi tiszti lágereknek lévitája volt. Megszervezte a hadifoglyok könyvtárát, mely 1200 kötet tiszti és 1600 kötet legénységi könyvből állott. A hadifogságból 1922 január havában került haza.”

Képünkön Tóth Zsigmond igazgató-tanító színjátszók között Érmihályfalván:

Több mint 8 évet volt még hadifogságban Sorbán András, városunkban élt kereskedő.

Sorbán András őrvezető, kereskedő hadifogságáról a Barangolás múltban és jelenben című könyv 232. oldalán ezt olvassuk: „1888-ban született városunkban.

Tényleges katonai szolgálatra 1909-ben vonult be a 39. gyalogezredhez. 1912-ben szerelt le Bécsben, majd 1912 végén újra bevonult.

A világháború kitörése után ezredével az orosz harctérre ment. Kirov, Dobronin melletti ütközetben hősiesen harcolt.  1914  december elején az Erdős-Kárpátokban orosz hadifogságba esett. 

A fogságból 1921 januárban jött haza.”

Alábbi képünkön Sorbán András a katona cimborákkal Szibériában:

„Csendes most a falu tudom odahaza, nem hangzik a zene, hogy is hallatszana, férfiaknak java harcol messze földön. Otthon meg siralom, gyász üti tanyáját, mindenki siratja hozzátartozóját. Ne sírjatok otthon asszonyok, gyermekek, ne félj nem veszett el mind a férfisereg. Ki kórházban pihen, ki pedig elfogva, akik kimerültek e nagy hosszú harcba.”

(Nyéki Sándor írása a fogságból, részlet.)