“Régen volt itt két nyárfa, s épület is volt” – mesélte  A. S. adatközlő  még 1944-ben. Az épület régen csárda volt, pincével, két kijárattal, ahogy akkor kellett kinézzen egy csárda.  Betyárok is szívesen iszogattak itt. Egyszer az egyik betyár Sára nevű lovát is itt lopták el. Mikor a mulatozásból kiment, lovát sehol se találta, bánatosan mondta „nincsen Sára”.

Az 1940-es évek egyik egyházi nyilvántartásában szerepel a Kincsem Sára, egy tanya neve, hasonlóan, mint a Furkó, vagy a Pásztorgaz, vagy a Sas erdeje. A leírtak szerint Papp Lajos református és fia Lajos (1933), valamint Bottyán Mihályné Vincze Eszter reformátusok lakták.

Gy. Szabó Gyula 1983-ban írta  össze és jelentette meg a Nyelv és Irodalomtudományi Közleményekben Érmihályfalva helyneveit, a 125.szám  alatt írja: „Nincsensáratanya. A helybeli etimológia szerint a birtokos  elveszítette Sára nevű feleségét, ezért jegyeztette így a tanyát. „Volt Sára, nincsen Sára”. A terület azonos a mai Sára nevű résszel, de a tanya már nem áll.”

Az Emlékül, hogy emlékezz monográfia (Érmihályfalva 2016, 18.oldal)  Érmihályfalva helynevei között a 214.szám alatt írottak   majdnem megegyeznek a Gy. Szabó Gyula által leirtottakkal:  „Nincsensára – tanya (vendégfogadó).  A helybeli etimológia szerint a birtokos elveszítette Sára nevű feleségét, ezért  jegyeztette így: ”Volt Sára, nincsen Sára”. A terület azonos a későbbi Sára nevű résszel, de a tanya már nem áll. A 255. szám alatt pedig Sára (szántó)-ként szerepel. 

   Kovács Rozália