Az egy hetes táborozáson 6 gyerek vett részt négy felnőtt (3 szülő és egy dada) kíséretében. Feketeerdőn a megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság speciális tábora várta őket, ahol minden olyan szabálynak eleget tesznek, ami a fogyatékkal élők fogadására kötelező, például könnyítik a közlekedésüket, szivaccsal látják el azokat a helyeket, ahol balesetveszélyt lehet sejteni.
Rusz Erzsébet a szellemi és mozgássérült 7 éves Janika anyukája, akitől megtudtuk, hogy az ilyen hátránnyal élők esetében nem jellemző a nyaralás, a kirándulás, esetleg akkor mozdulnak ki otthonról, ha kezelésekre járnak. Esetükben ez volt az első ilyen kirándulás, és csak pozitív élményekről tudtak beszámolni. Kifogástalan volt az ellátásuk, és a környezetváltozás, a speciális programok jótékony hatással voltak a gyerekekre.
A speciális programok zömében úgynevezett mozgásterápiás gyakorlatokat jelentettek, melyek az összpontosítást, az egyensúly megtartását gyakoroltatták. A szabadidős programokban szerepelt például túrázás, hegymászás, és a gyerekek kisebb-nagyobb pihenőkkel akár 4 kilométeres szakaszokat is megtettek, mindig várva a másnapi kirándulást.
Rusz Erzsébet – akár csak sorstársaik – nagyon reménykedik benne, hogy a kezdeményezésnek lesz folytatása. Erre ígéretet tett dr.Turucz Mária családorvos, megyei tanácsos, aki egy hollandiai támogató, továbbá a helyi általános iskola mellett egyik szponzora volt a táboroztatásnak. A doktornő úgy tervezi, hogy nem csak folytatás lesz, de hagyománnyá válik a speciális óvodába járók nyaraltatása, sőt, azt egészséges gyerekkel együtt kellene megtartani, mert az egyrészt szolgálná a hátrányos helyzetűen szocializációját, másrészt az egészségeseket is hozzászoktatná a világ sokféleségéhez.
(BN)