36 (tan)éve földrajzot tanítok Érmihályfalván. Tavaly ilyenkor készítettem el azt a sportföldrajzi kistanulmányt – Az olimpiai játékokon nyert érmek földrajzi megközelítése – ami a Bihar megyei földrajztanárok lapjában, a Geographica-ban jelent meg. Augusztus 13-a, a harmadik londoni nyári olimpiai játékok befejezése óta a kistanulmány egy részét időszerűsítettem.

Arra a következtetésre jutottam, hogy az olimpiai világmozgalom eredményességének területi különbségeit pontosabban lehet megmutatni, ha nemcsak az érmek számát, hanem azok minőségét is figyelembe veszem. Az átszámításkor a nem hivatalos rangsorolások összeállításakor már régóta alkalmazott pontozást használtam, azaz egy aranyérem 7, egy ezüst 5, a bronzérem pedig 4 pontot ér. Ílymódon elkerülhetők az érmek mennyiségi összegzésének hátrányai. Például a 2008-as nyári játékokon mind Csehország,mind Üzbegisztán sportolói 6 érmet nyertek, de a csehek 3 arany és 3 ezüstéremmel büszkélkedhettek, amelyek 36 pontot jelentenek, míg az üzbégek 1 aranyat, 2 ezüstöt és 3 bronzérmet nyertek, tehát 29 pontot.

Az idén Londonban 40 ország sportolói összesítettek 20-nál több pontot érmekkel. Három olimpiai szuperhatalom végzett az élen (AEÁ, Kína és Oroszország), más-más kontinensről. Házigazdaként Nagy-Britannia kitett magáért, 364 pontot szerzett érmeivel. Sok ország esetében kimutatható a sportteljesítmények nagyfokú ingadozása. A brit sportolók például 1996-ban csak egy aranyérmet nyertek és az érmekből szerzett 71 pontukkal a táblázat 36.helyét foglalták el. A teljesítmények kiegyenlítődésének fokozódását támassza alá az a tény, miszerint a felsorolt 40 állam közül 23 nem rendezett olimpiai játékokat.

Az olimpiai játékokat rendező helységek földrajzi eloszlását ábrázoló térképek azt is szemléltetik,hogy a kontinensek közül Afrika, Dél- és Közép-Amerika, valamint olyan regionális államcsoportosulások mint Délnyugat-, Közép- és Dél-Ázsia eddig nem rendeztek olimpiát.

Az adatok elemzése és értékelése kiemeli azt, hogy Európa és Észak-Amerika továbbra is hagyomány(aikban)osan olimpiai kontinens, Európa tartja vezető szerepét a téli játékokon (Norvégia egyedül több pontot szerzett mint az AEÁ), Ázsiában a hagyományosan olimpiai nagyhatalomat, Japánt megelőzte Kína, de Dél-Korea felzárkózása is töretlennek mondható. Viszont csak szigetszerűen szorulnak vissza Földünk olimpiai mozgalmának ,,fehér foltjai”;, ott ahol az országok egy pontot sem vagy száz pontnál kevesebbet gyűjtöttek az eddig megrendezett játékokon, Afrikában, Közép-és Dél-Amerikában, DNy-, D-,DK- és Közép-Ázsiában és Óceániában. Érthető azt is,hogy a forró éghajlati övezetek államai gyengén szerepeltek a téli olimpiákon. Ausztrália 3 arany- és 3 bronzérmével és Új-Zéland egyetlen aranyával elnyerték a déli félteke összes érmét a téli játékokon.

A nyári (1896-2012) és a téli (1924-2010) olimpiai játékokon legsikresebben szereplő 25 országot ábrázoló sávdiagram szemlélteti azt, hogy külön a nyári, külön a téli játékokon, de összesen is érmekkel mennyi pontot szereztek az olimpiai szuper-, nagy- és középhatalmak. Összehasonlító elemzéssel azt is észrevették, hogy az érmek alapján Románia a második helyet foglalja el Magyarország mögött az olimpiai játékokat eleddig még nem rendező államok sorában.

A kontinensek részaránya a modern olimpiai játékokon nyert érmek pontértéke szerint (1896 és 2012 között)

Sor-

szám

Kontinensek

Nyári O.J.1896-

2008 között

Téli O.J.1924-

2010 között

Összesen

1896-2010

Nyári O.J.- 2012

London

Összesen a nyári

és a téli O.J.-on