A “Fénnyel írt sorok” című kötetet a sarkadi Pete László Miklós tanár, drámaíró, dramaturg, az Élő Magyar Líra Csarnoka nevű internetes irodalmi lap – melynek Szilágyi Ferenc Hubart maga is egyik szerzője és szerkesztője – főszerkesztője mutatta volna be, de végül ő nem lehetett jelen, a könyv általa írt előszavát (amit lentebb teljes egészében közreadunk) Boros Emőke tanárnő olvasta fel, aki Felvinczi Erzsébettel és Szabó Jánossal, a Móka színjátszó csoport tagjaival együtt adott elő a későbbiekben a versekből.
A kötetet Szabó János ajánlotta a továbbiakban a megjelentek figyelmébe, azzal, hogy a versek “mögött” a szerző minden tulajdonsága és “állapota” fellelhető: a honféltő, a hitves, az apa, a nagyapa.
A maga során a szerző negyedik kötetének apropóján egyebek mellett elmondta: nagy öröm munkája gyümölcsét kezében tartania, nem kisebb azt megosztani barátaival. A kötet címe – Fénnyel írt sorok – arra utal, hogy verseiben nincsenek kódolt üzenetek, azok mondanivalója első olvasásra is világos, érthető.
A hozzászólások rendjén Boros József tanár és költőtárs, a könyv megjelenése miatt kifejezett öröme mellett, megfogalmazta véleményét, miszerint a kortársak megbecsülésének ideje is elérkezik – előbb vagy utóbb.
Nyakó József polgármester az értelmiség felelősségéről beszélt, illetve annak a szellemnek a kiszabadulásáról, ami 1989 előtt “palackba volt zárva”, ám a szabadság sokszor szabadosságba csap át (utóbbi gondolat nem a kiadványra, az általános állapotokra utalt – szerz.megj.)
Felvinczi Erzsébet a versek érzelemgazdagságát emelte ki, míg Szabó János úgy vélte, hogy a rendezvényen megjelentek száma inkább örömre ad okot, mutatja, hogy vannak még, akik a élményeiket nem számítógépes gombnyomással osztják meg és van igényük a személyes kommunikációra.
A bemutató végén a szerző – aki kötetének illusztrátora is egyben – természetesen dedikálta az Érmihályfalváért Egyesület támogatásával megjelent kötetét, mely megvásárolható a főtéri újságosnál.
ELŐSZÓ
„a lét időtlen korba tér – élő hűség e szerelem.”;
Manapság, amikor tömérdek verseskötet jelenik meg, és se szeri, se száma az olyan poétáknak, akiknek több a kötetük, mint az olvasójuk, valódi esemény, hogy olyan költőnek jelenik meg immár a negyedik verseskötete, akinek a munkásságát sem állami támogatás, sem pedig zajos médiakampány nem kíséri. Szilágyi Ferenc Hubart a közönség költője, a mi költőnk. Gondjai a mi gondjaink, örömei a mi örömeink. Szeretetről, szerelemről, családról, hazáról, a minden-napok örömeiről és bánatairól szólnak a kötet versei. Annyira magától értetődő természetességgel, annyira szép magyarsággal, hogy a szépen gördülő strófákat olvasva nem is azonnal vesszük észre, hogy Szilágyi Ferenc Hubart –formaművész. Kevesen kezelik annyira szépen a magyar líra hagyományos formáit, és kevesen variálják olyan sikerrel, mint ő. Szilágyi egyben a forma megújítója is, a régi formákba öntött költemények újszerűen, modern hangon szólalnak meg. A mai költészet megcsontosodott sablonjait elkerüli, helyette üdítőn friss és választékos költői nyelvet teremt. Hasonlatai hangulatosak, megszemélyesítései érzékletesek. Szilágyi költői világa a mienk, mai magyaroké. A magyar líra hagyományait nézve természetes, de ma újdonság: a Költő bölcs humora. Szilágyi Ferenc Hubart a közönség költője, a mi költőnk. Gondjai a mi gondjaink, örömei a mi örömeink. Nem hinném, hogy kortárs magyar költőről lehetne ennél szebbet mondani. Mindenkinek sok örömet, lírai élményközösséget, élményekkel teli rácsod álkozást kívánok e kötet verseivel való találkozáshoz. Jusson el minél több emberhez a Költő üzenete: Nem vagyunk egyedül a világban.
Sarkad, 2015. augusztus 30. Pete László Miklós