Konferencia gazdálkodókat érintő témákról

Konferencia gazdálkodókat érintő témákról
2018. November 23.
A gépesítés jövője az agráriumban címmel tartottak csütörtökön konferenciát és üzletember találkozót Érmihályfalván. A mintegy 150 fős hallgatóságot elöljárók, gazdálkodók alkották, akik előadásokat hallgathattak meg, törvénykezési információkról értesültek, nem utolsó sorban tapasztalatot cserélhettek.
/vlm/Image/Show/84/

A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Nagyváradi Regionális Irodája, összefogva Érmihályfalva önkormányzatával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Bihar megyei szervezetével és a Bihar Megyei Tanáccsal (MT) csütörtökön konferenciát és üzletember találkozót tartott az érmelléki városban, A gépesítés jövője az agráriumban címmel. Az összejövetel helye a kultúrház volt, melynek utcájában derekas feladat volt parkolóhelyet találni, a nagyteremben mintegy 150-en foglaltak helyet regisztráció után. A megnyitó előtt a megjelentek az Érmihályfalváról készült bemutatkozó filmet tekinthették meg, majd Sárközi Zoltán, a főszervező iroda vezetője adott hangot örömének a számottevő érdeklődés láttán. Leszögezte: bár intézményük nemrég nevet változtatott, a cél megmaradt, vagyis segítséget nyújtani a gazdáknak és üzletembereknek, piacot szerezni a termékeknek, támogatni a pályázatokat. A magyar mezőgazdaság elismertségét a világpiacon annak tulajdonította, hogy az ágazat dolgozóinak szorgalma mellé jó gépállomány társul. A regionális iroda évente 2 – 4 hasonló konferenciát szervez, értékesítésben pedig Kárpát-medencei viszonylatban mindig dobogósok, tudatta Sárközi Zoltán. Házigazdaként Nyakó József polgármester köszönte meg a gazdáknak, hogy támogatták a Magyarok Kenyere akciót, illetve a városban szeptember végén tartott Dióverő Nagyvásárban 370-en mutatkoztak be terményeik révén, emelve az esemény színvonalát. Pásztor Sándor, a MT elnökének véleménye szerint adottságaiból fakadóan a megye “legfontosabb gazdasági motorja” a mezőgazdaság, nem véletlen, hogy a két szomszéd, Bihar és Hajdú Bihar túllépve az országok közötti döcögősebb együttműködésen saját kezébe vette a kezdeményezést (a politikus utalt a megyék közös klaszterkonferenciájára – szerz. megj.). A MT kötelességének nevezte annak vezetője, hogy – stílszerűen szólva – táptalajt biztosítsanak a lehetőségek megvalósításához, ezek egyike a falugazdász hálózat kialakítása.

Utóbbiról szólt Szabó Ödön képviselő is, aki néhány konkrétumot is ismertetett, illetve felhívta azokra (újra) a figyelmet. Maradva a falugazdász hálózatnál, bejelentette, hogy éppen mától alkalmaz öt falugazdászt az RMGE, 4-et a megye északi részén (Érmihályfalva, Margitta, Székelyhíd, Szalárd körzetekkel) és egyet délen (Szalonta központtal), Érmihályfalván a tisztséget ifj. Nagy László mérnök tölti be. A politikus újból figyelmeztetett az úgynevezett zsebszerződések és a beltelkek helyzetének rendezésére, úgy vélve, hogy az RMDSZ kezdeményezésére létrejött lehetőségekkel élni mindenki érdeke. Tudatta továbbá, hogy szintén a szövetségnek köszönhetően változott a vadászati törvény, ami a vadkárokat illeti. Eddig valahogy úgy történt többnyire, hogy a vadászati felügyelőség megállapítása szerint a gazda nem védte jól tulajdonát, ezért keletkezhetett vadak okozta kár abban, tehát nemigen adtak kárpótlást. A módosítás nyomán a gazdának egy kötelessége lesz: jelezni az illetékeseknek a vad megjelenését, attól kezdve, ha kár keletkezik, az a felügyelőség felelőssége. Szabó Ödön megfogalmazása szerint a szövetségnél “több téma is van csőre töltve”, melyekben a gazdálkodók érdekében előrelépéseket szeretnének elérni, ezeket majd időben ismertetik. Kérte a hallgatóságot alkotó elöljárókat, gazdákat és üzletembereket: működjenek együtt a politikusokkal az oktatás fejlesztésében, úgy, hogy a szakoktatást a munkaerő-keresletnek megfelelően irányítsák, olyan szakembereket képezzenek, kikre szükség van.

A köszöntő beszédeket két előadás követte. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója beszélt az általa vezetett intézmény működéséről, terveiről, majd Skapinyecz Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. igazgatója következett, aki megerősítette a regionális igazgató korábbi szavait, miszerint elsődleges feladatuk a magyar termékek kijuttatása a nemzetközi piacra, továbbá a kapcsolatteremtés az ágazatban érdekeltek között. Az igazgató sok egyéb mellett arra biztatta a gazdálkodókat, hogy fogjanak össze kisebb-nagyobb csoportokban, akár a hivatalos formaságok mellőzésével is, de a kölcsönös bizalomra építve, illetve készüljenek állandóan a pályázati lehetőségekre és gondolkodjanak a vállalkozásaik jövőjéről, a továbbvezető útról. A programban eredetileg meghirdetett kávészünetet kihagyták (kávézni menet közben is lehetett), szakmai előadások következtek, amikor meghívott cégek, beszállítók ajánlották magukat, termékeiket a gazdáknak, akik, mint megtudtuk, jórészt végeztek már a földjeiken őszi teendőikkel, az esős időjárás egyébként sem kedvezne azoknak, tehát volt idejük a beszélgetésre, tapasztalatcserére, amire a későbbi állófogadás ideje alatt is alkalom adódott.

(Bihari Napló)