Az Érmihályfalváért Egyesület a helyi RMDSZ-Nőszervezettel együtt, a város támogatásával anyák napi ünnepséget szervezett vasárnap a kultúrházban. A nézőteret megtöltő hallgatóságot Gábor Éva nőszervezeti alelnök köszöntötte. “A gyerekeket és a felnőtteket is egész évben elfoglalják a hétköznapok feladatai, örömei, bánatai. Néha nem sikerül jónak lennünk, néha bánatot okozunk, néha nagy örömet. Előfordul, hogy elfelejtünk valamit, lehet, hogy fontos dolgokat is. Minden évben van azonban egy nap, amiről sosem feledkezünk meg, gyerekként és felnőttként sem: ekkor köszöntjük az édesanyákat. (…) Azt szokták falun mondani, hogy az édesanya köténye képes a gyermekei rosszaságát is eltakarni – de sokszor szükségünk van erre a kötényre…”, mondta beszédében egyebek mellett. Dr.Turucz Mária elnök az édesanya (akár már felnőtt) gyermeke iránti örök érzéseit megfogalmazó gondolatot idézett: “Még mindig az a kisgyermek számodra, akit a földre érkezése pillanatában először a karjaidba vettél. (…) Boldogan őrzöd az álmát, magadhoz ölelve a pillanatot, amit nem cserélnél el a világ minden kincséért sem. A pillanatot, mely a tied marad örökre.” Dr.Turucz Mária egy gyertyát is gyújtott mindazoknak az édesanyáknak az emlékére, akik már csak gondolatainkban, emlékeinkben vannak velünk… A megható gondolatokat nem kevésbé érzelemdús előadások követték. Elsőként Darabont Aliz zenetanárnő vezetésével a Csilinka gyerekkórus adott elő hat, alkalomhoz illő darabot, utánuk a nagyváradi Sanzon együttes ugyanabban a hangulatban folytatta, örökzöldeket és hallgatókat játszva, a dallamokat versekkel kiegészítve. A Csilinika és a Sanzon végül közösen adta elő a magyarul Kovács Kati által ismertté tett Mamy blue című dalt. A műsor végeztével Nyakó József polgármester köszöntötte az édesanyákat, nagymamákat, majd Oláh Sándorral, az Érmihályfalváért Egyesület elnökével egy ígéretüket váltották be: a Hazaváró Édesanya szobrának tavalyi avatásakor sorsolták ki a támogatók közül azt a személyt, aki a szobor makettjét az idei anyák napján kapja meg. Most jött el ennek ideje és Crisan Sándor kézbe is vehette az ugyancsak Deák Árpád szobrászművész készítette kicsiny szobrot.
A kultúrházat a program végeztével a nőszervezet tagjai hagyták el elsőként, nem véletlenül: a teremből kijövő anyákat, nagymamákat egy-egy szál szegfűvel köszöntötték, rajtuk azokkal a szívekkel, melyeket az ünnepségre készülve az előző héten készítettek.
A nőszervezet tagjainak azonban itt még nem ért véget a nap: a Hazaváró Édesanya szobránál elkészült csoportkép után az Egészségügyi-Szociális Központba mentek, ahol ugyancsak virággal köszöntötték az ott lakó édesanyákat.