2014. February 7.
Nemrégiben harmadik alkalommal gyűltek össze az érmihályfalvi és környékbeli méhészek, hogy megbeszéljék közös gondjaikat, munkamódszereiket, teendőiket. Gyula Lehel méhész foglalta össze az ott elhangzottakat.
A találkozón részt vett méhészek csoportképe
Az utóbbi időben kezd kialakulni egy állandó, 20-30 fős társaság, akik havonta legalább egyszer találkoznak, és méhészeti kérdéseket beszélnek meg. A legutóbbi találkozó, melyen több fontos témát is megvitattak, egy felvetéssel kezdődött: beszéljünk az Europai Unió akácellenes hozzáállásáról. A Natura 2000 -es területeken az akác ültetése tilos, mert az „özönnövénynek ”; minősül, és ezeken a területeken csak az őshonos fák ültethetők.
Sajnos, akik a papírok felett görnyedve ezt elhatározták, nem vették figyelembe, hogy a homokbuckák közzé az akácot éppen a homok megkötésére hozták, hogy megállítsák az elsivatagosodást. A térképeket vonalzóval rajzolóták, és olyan területeket is bele foglaltak a természetvédelmi régióba, melyeken semmi védeni való nincs. Ezeken a területeken sem a nyárfa, sem a kocsányos tölgy nem fog tudni még megmaradni sem, gazdaságosságról pedig nem is beszélhetünk. Az akácnak a homok megkötésén és a mézelésen kívül más gazdasági haszna is van: kitűnő fűtőértéke, gyors vágásérettsége, egyszerű telepítése, ezért meg kell védenünk.
Második témakör volt a polgármesteri hivatalokban történő bejelentkezés. Minden méhész a saját érdekében is köteles bejelentkezni annak a településnek az elöljáróságán, ahová tartozik. A hatályban lévő törvények szerint a mezőgazdászok vegyszeres kezelés előtt kötelesek értesíteni a polgármesteri hivatalt, mely figyelmezteti a körzetben bejelentett méhészeket a kezelés időpontjáról. Mérgezési károk esetén nem jelentkezhet kárigénnyel az a méhész, akinek a jelenlétéről nem tudtak. Később a kaptárakhoz „közelebbi”; kérdések kerültek szóba: lepénykészítés a veszélyben lévő családok megmentésére, élelem kiegészítésre. Elhangzott néhány recept a főzött cukorlepényre és a kevert cukorlepényre is. Ismét szóba került a mézzel készült lepények és a pergetett mézzel való etetés veszélyessége. Ha már a méhek egészsége került szóba, látnunk kell: a méhegészségügyi rendszer hiánya nálunk egy olyan hiányosság, amit a mostani viszonyaink között nehéz lesz kijavítani. Néhány méhész beszámolt az utolsó vizsgálatkor tapasztaltakról, a téli veszteségekről és próbáltunk közösen rájönni az okokra is.
A megbeszélés végén a különböző kártevők által okozott gondokról beszélgettünk, az egerek, cickányok megzavarják a méhek nyugodt telelését, a gyurgyalag nagy károkat okozhat a méhészetben és az anyanevelő telepeken, a medvék is szóba kerültek, bár nálunk nem jellemző, de a vándorló méhészetekre veszélyt jelenthet. Az emberek rosszindulatból okozott kártételein kívül a fő gondot az egymás elé telepített méhészetek és a terjedőben lévő lopások jelentik. Segítenünk kell egymást ezek kivédésében, közösen kell fellépni a tolvajokkal szemben. A következő méhésztalálkozót március 8-án, szombaton 14 órától tartjuk az érmihályfalvi Regina panzióban, várjuk az érdeklődőket, akik a 0745-961106-os telefonszámon is érdeklődhetnek.