Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából került sor a Hunyadiak dicső kora című kiállítás megnyitójára szombaton délután az érmihályfalvi Máté Imre Városi Könyvtár galériájában. A megjelenteket a helyi Dr. Andrássy Ernő Történelmi és Néprajzi Városi Múzeum muzeológusa, Szilágyi Andrea köszöntötte, elmondva, hogy a kiállítás Kárpát-medencei körútja során jutott el a kisvárosba, igazi különlegességét pedig a Mátyás-kálvária és Mátyás halotti pajzsának hiteles másolatai adják. Ám, mint később kiderült, egyéb érdekességek részesei is lehettek a megnyitó résztvevői. A vendégeket köszöntötte Nyakó József polgármester is, aki úgy vélte, hogy az alkalom egy újabb lehetőség nem csak “szépet látni”, de a nemzeti öntudat erősítésére is, amiért gratulált az azt megszervezőknek. Mielőtt a részletekbe mentünk volna, a Furfangos Furulyások nevű csoport zenéje teremtette meg a korabeli hangulatot, előadták például a közkedvelt Mátyás király-mesefilmek kezdődalaként közismertté vált dallamot. Millisits Máté művészettörténész, a kiállítás rendezője mutatta be ezek után a tárlatot, melynek tablói a következő címekkel foglalják össze annak témáját: A törökverő Hunyadi János; Mátyás, fogolyból király; A szent korona visszaszerzése; Mátyás, a hadvezér; A A bautzeni Mátyás-emlékek; Mátyás király emlékezete. Szó esett természetesen a fentebb már említett műtárgyakról, illetve azok kiállított másolatairól, melyek azonban szintén párjukat ritkító különlegességek a maguk nemében, hiszen Mátyás kálváriájából éppen ez az egy hiteles másolat létezik, de a pajzsból sincs csak három.
Ezt követte az idén, 2018-ban készült Mátyás, a magyarok királya című dokumentumfilmet megtekintése, melyben Millisits Máté szakértőként közreműködött, de jelen volt a film operatőr-rendezője Halász Lajos is. A megnyitó utolsó részében Millisits Máté a Corvina-kutatás új eredményeiről tartott vetített képes előadást, melyből egyebek mellett kiderült: egyáltalán nem legenda, hogy Mátyás udvarában, uralkodásának utolsó 10 évében 30 ember dolgozott a Corvinákon. Ha nem is utóbbiakból, de a művészettörténész különlegességeket is bemutatott: egy 1744-ben Kassán, jezsuita nyomdában készült, Mátyás leveleit tartalmazó kötetet, és egy még régebbi, 1735-ben francia nyelven íródott, a magyar szabadságharcok történetét 1699-ig feldolgozó kötetet. Utóbbi érdekessége, hogy röviddel II. Rákóczi Ferenc halála után adták ki és a fejedelem arcképe van első lapján, ráadásul jövőre II. Rákóczi Ferenc emlékév lesz. A kuriózumokat a szakértő kesztyűt húzva vette kézbe, azt tanácsolva, hogy magunk is hasonlóan járjunk el, akár csak ha egy családi ereklyét, például felmenőink régi bibliáját lapozzuk is fel, mert ezzel kíméljük annak állagát. Az összejövetelen jelen volt Babusa János budapesti szobrászművész, aki az idős Arany Jánost ábrázoló alkotását tette ezúttal közszemlére (az ő műve a Székelyhídon 2013. decemberében felállított Dr. Antall József szobor – szerz. megj.). A kiállítás december 14-ig várja a látogatókat.