Városunk szülötte Kuthy Lajos író 150 éve 1864. augusztus 27-én halt meg. Emléktáblája a Bernáth József iskolaépület falán áll 2008 óta. 2013. januárjában, születésének 200. évfordulóján tartottunk nagyobb megemlékezést és koszorúztunk együtt az isaszegi Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány, illetve a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság tagjaival, a város vezetőségével  és az érdeklődő lakossággal.

Megemlékező, életrajzát ismertető írás helyett, ami ide kattintva olvasható, néhány olyan adatot közlünk, mely eddig nem volt közismert, olyan adatok, melyekből jobban megismerhetjük Kuthy Lajost, az írót.

Kuthy Lajos 1813-ban született Érmihályfalván. Azt is tudjuk városunk történetéből, hogy az akkori anyakönyvek 1828-ban elégtek. 1829-ben a lelkipásztor, Vásárhelyi Dániel újra kezdte írni az anyakönyveket, ennek utolsó oldalán (52. lap) olvashatjuk a bejegyzést Kuthy Lajos születéséről: „Toldalék az Autentificatio után beíratott szülék gyermekeik, akik távol lévén a beíratáskor jelen nem lehettek. Vásárhelyi Dániel Conscriptor Prédikátor által.”

A nehezen olvasható beírás szerint: „Préd. Ns. Kuthi Sándor úr és Vernyika Zsuzsánna fiok LAJOS 1813. január 9.” A keresztszülők: „Boronkai Anna Mária asszony Tekintetes Bernáthfalvi Bernáth Gedon úr.”

Bemutatjuk  az író gyászjelentését, mely nem említi, hogy író volt.

Ezt írják benne: „Tekintetes Kuthy Lajos úrnak, volt aradmegyei első biztos, most biharmegyei bűnfenyítő törvényszékhez beosztott elnöknek hosszú vizibetegség következtében… történt gyászos kimultát”.

Ebből a gyászjelentésből tudjuk meg azt is, hogy hat testvére volt: Terézia, Amália, Sándor, István, Krisztina és Karolina.

Életrajzírói nem igen említik  családját,  feleségét, akitől korán elvált. “Távol levő neje, Kalicza Johanna, lánya Vilma, Szabó Béláné, unokája Zsanet”- olvassuk a gyászjelentésben.

A Széchenyi Könyvtár gyűjteményéből származó gyászjelentésen ismeretlen szerző kézzel írott megjegyzésként ez áll: „A hírneves Kuthy Lajos író gyászjelentése, mely kevés kézben lesz meg. Végnapjaiban hivatalos állása miatt minden jobbérzésű magyar által megvetett, a gondok által kiközösített ember volt. Én rajongtam iránta, mint írót ismertem, excentrikus életét kerültem, de megvetni nem, csak sajnálni tudtam.” (Az aláírás olvashatatlan.)

Végül egy kép Kuthy Lajosról, mely Barabás Miklós litográfiája.