Lakossági fórum a közszolgáltatásokról

Lakossági fórum a közszolgáltatásokról
2018. July 30.
A helyi közszolgáltatások működésének megvitatására hirdetett lakossági fórumot az érmihályfalvi városvezetés. Erre pénteken este került sor a Gödör rendezvényházban, mintegy 3,5 órán keresztül.
/vlm/Image/Show/84/

Mintegy 70-en gyűltek össze a fórumra, ami többnek mondható annál, mint amennyien érdeklődni szoktak “élőben” (tehát nem a közösségi oldal nyújtotta paraván mögött) a közügyek iránt. Még akkor is így van ez, ha a székek egy részét a Városháza alkalmazottai foglalták el, akik ugyancsak készek voltak a válaszadásokra, illetve a közszolgáltatásokat ellátó cégek képviselői. A megjelenteket Nyakó József polgármester köszöntötte, jelezve, 3 téma van napirenden: a szemétgazdálkodás, az ivóvíz- és szennyvíz-szolgáltatás, illetve az a rendelet mely kötelezővé teszi a lakóházakra kötendő biztosítást. Első volt tehát a szemétgazdálkodás. A polgármester felvázolta ennek elmúlt évekbeli történetét – mi ezt most nem tesszük meg újra, hiszen lapunkban rendszeresen beszámolunk a “fordulatokról”. Összefoglalóként megjegyezhetjük: a legtöbbeket továbbra is az irritál, hogy a háztartási és szelektíven gyűjtött szemét begyűjtését két különböző cég végzi, annak ellenére, hogy a kettő díja együtt nem több, sőt, mint a környező településeken használatosak – ezt már Karsai Attila alpolgármester konkrét számadatok kivetítésével támasztotta alá. A hozzászólások során meg lehetett figyelni, hogy a végletek között mozogtak a vélemények: továbbra is van, akinek “nincs szemete” tehát hagyják békén mindenféle szemétszedéssel, míg a másik nem hogy szorgalmazza a szelektív gyűjtést, de egyenesen a mostaninál is szerteágazóbbá tenné azt. Az is kiderült, hogy miközben annak idején megváltásként vártuk az EU-csatlakozást, a közösség szabályait, hogy stílszerű legyek, szelektíven alkalmaznák sokan, tehát ami kedvünkre van, az jöhet, ami nem (például a mindenkire kötelező válogatott szemétgyűjtés), azzal ne zargassanak. A két szolgáltatót Costică Gal (ASA), illetve Béres Attila (AVE) képviselte, utóbbi bemutatta a Szalacson már alkalmazott szelektív gyűjtési modellt (amiről lapunkban ugyancsak beszámoltunk már), ugyanakkor megjegyezte: szerinte a mihályfalvi városvezetők olyannyira a lakosok érdekeit védik, hogy azzal már szinte magukat sodorják bajba.

A második témáról a polgármester elmondta: eddig 23 kilométernyi csatornázás van a városban és mintegy 1500 személy használja. (Vonatkozó információ, hogy a Városháza által végzett tavaszi felmérés szerint a városnak 7000-7500 helyben tartózkodó lakosa van.) A szennyvíz-szolgáltató a díját 100%-ban az elhasznált vízhez igazítja, ami sokaknál kiverte a biztosítékot. Ezt azzal magyarázta, hogy a szennyvíztisztítót mindenképp működtetnie kell, kevés használóval is. Ha több lenne (mert lehetne a duplája is), illetve több lesz a hálózatra csatlakozó a becsatornázott utcák számának gyarapodásával, a díj is mérséklődhet. Az Észak-Nyugati Víz és Csatornaszolgáltató Rt. képviseletében Ilarion Cărăşel gazdasági igazgató figyelmeztetett: akinek van rá lehetősége, annak kötelező használni a szennyvízelvezetést. “Nem a mi gondunk, hogy kevesen csatlakoznak a hálózatra”, ez volt a díj értéke ellen tiltakozók legfőbb érve. A gazdasági igazgató felé az ivóvíz minőségével kapcsolatban záporozott a legtöbb panasz, aki nem is tagadta a gondokat, megpróbálva kifejteni, hogyan törekszenek azok orvoslására. Nem volt egyszerű dolga, mert pár hozzászóló, akiknek minden témában markáns véleményük volt, másodpercenként félbeszakította (de nem csak őt, akár egymást is), úgy tűnt, csak akkor lennének elégedettek a válasszal, ha azt hallanák, amit hallani akarnak. Mikor elfogytak az érvek, illetve a fentiek mellett az álláspontok nem közeledtek, voltak, akik felálltak és elmentek. Igaz, akkor már mintegy 3,5 órája tartott a fórum, talán emiatt is a harmadik témára már nem is került sor.

(Bihari Napló)