
A Költészet Napját 1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján. Kedden este a Gödör rendezvényházban összegyűlt mintegy 70 “ünneplőt” elsőként Gheri Judit könyvtáros köszöntötte, rövid beszédében felelevenítve a nap jelentőségét, a Népszabadság című napilap korabeli cikkét idézve, melyben annak szerzője úgy véli, hogy a költészet napja “nem csak a költők seregszemléje lesz évről évre, hanem az eszméké, a szándékoké és az akaratoké is”. Ezen a napon azonban nem csak József Attila született a magyar irodalom nagyjai közül, de Márai Sándor is, akit 1964-ben még “elhallgattak”, ám ma már kézenfekvő lenne az együtt ünneplés.
Ezt követte a Móka előadása. Az előzetesen felolvasott szövegből tudhattuk, hogy “az Ámor és Mammon című előadás egy összeállítás Ady Endre költeményeiből, a rá jellemző ellentmondásokra, végletekre épülő válogatás. A magyar lírában az égi és a földi, a lelki és a testi szerelem kettősségét ha nem is elsőként, de a legmarkánsabban Ady képviselte. (…) Míg a pénz a nyugati irodalomban a realista regényben, mindenekelőtt Balzac műveiben vált először művészi témává, a magyar irodalomban Ady költészetében. A pénzt és a pénzvágyat éppoly pontos pszichológiával jeleníti meg, mint a szerelmet.”
A fentebb említett ellentmondásokra, végletekre a Móka-tagok maguk is ráerősítettek. Egyrészt a minimális díszletekkel (gyertyafény, egy asztalon könyv, borospohár, pénzes erszény), másrészt az előadók –
Felvinczi Erzsébet és Fanni, Boros Emőke, Keresztesi Judit, Szabó János, Gyenge Attila – sminkjével, nem utolsó sorban erőteljesen elütő, világos kontra sötét ruházatukkal, a hangsúlyokat pedig kiemelte Kiss Gergő gitárjátéka.
Az előadók méltán kapták meg a közönség tapsát, melynek elülte után még Borbély-Simon Andrea könyvtáros mondott pár gondolatot a költészetről.
(* A címbeli idézet a Beszélgetés a boszorkánnyal című versből való.)