Kedden este, a kultúrházban tartott ünnepségen adta át Nyakó József helyi RMDSZ-elnök a 2016-os Márciusi Ifjak Díjat.

A helyi RMDSZ által alapított díjat minden évben egy olyan fiatal kapja, aki kiemelkedően teljesít a tanulmányaiban és munkájában, életvitelével példát mutat a fiataloknak, és tevékenységével a magyarság értékeit és ügyeit képviseli. Alább az eseményen elhangzott laudáció.

“Ebben az évben az elismerést Turucz Imola Annamária kapja, aki nem hétköznapi hivatásáért és ez általi közösségi munkájáért veheti át a díjat.

Imola 1993-ban született, a Zelk Zoltán Általános Iskola tanulója volt, magyar tagozatra járt, amely lehetőséget adott arra, hogy szabadidejében 3 évig néptáncot tanuljon és a GGG Irodalmi Stúdió tagja legyen.

A gimnáziumi éveit egy debreceni középiskolában töltötte, ahonnan már két éven keresztül járt előkészítőre a református gimnáziumba, majd ballagás után felvételt nyert a Debreceni Hittudományi Egyetemre. Sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy egy fiatal lány miért érzi azt, hogy szakítva a család hagyományaival és a kortársak elvárásaival egy ilyen különleges pályára lép. Ám, ha valaki már egyszer hallotta beszélni őt a tanulmányairól, vagy a szakmájáról, tudja, hogy ez a visszafogott hölgy milyen szenvedéllyel és odaadással képviseli az általa vallott elveket és értékeket mind szavaival, mind viselkedésével.

Teológus hallgatókét folyamatosan legátusként, azaz kiküldöttként prédikált már számos településen, ahova elvitte Érmihályfalva hírét. Romániában Érsemjénben, Szalacson, Biharvajdán, Gálospetriben, Érkörtvélyesen, Szatmárpálfalván, Magyarországon pedig Berettyóújfalun, Biharnagybajomban, Nyírbátorban, Tépén prédikált már, legtöbbször ünnepi istentiszteletek alkalmával, ám tanulóként egyre többször hívják helyettesíteni, kisegíteni. Tavaly húsvétkor lehetősége volt Hollandiában is egy rövid beszédet tartani az ottani közösségnek angol nyelven, ami nagy megtiszteltetés volt számára, valamint Székelyföldre is meghívást kapott egy lelkész házaspártól, ahol úgy érezte, mintha második otthonába érkezett volna. Ezen alkalmak azért különlegesek, mert a települések hitközösségei nagyon befogadóak és szívélyesek a fiatal lelkészekkel szemben, ám a szószékben vagy az emberekkel való foglalkozás során sokszor adódnak váratlan helyzetek is, amelyek emlékezetessé teszik a munkát. A legációk alkalmával igyekszik Érmihályfalva hírét továbbvinni, mivel minden alkalommal helyi művészek által készített emlékeket ajándékoz vendéglátóinak.

A helyi RMDSZ nőszövetség és a város programjaiba igyekszik bekapcsolódni, Érsemjénben bibliaórákat tart, és e mellett játékokat, apróbb ajándékokat is igyekszik felajánlani, valamint fél évet töltött a debreceni Emmanuel otthon munkájába bekapcsolódva, ahol saját szavaival élve a szellemi és mozgássérült gyermekek mindennapjait élték, programjaikat támogatták, játszottak, rajzoltak, beszélgettek. Igyekszik ápolni a kapcsolatot a Romániába látogató hollandokkal, sokszor bevonják az ilyen jellegű feladatokba nyelvtudása miatt, amit megtiszteltetésnek tekint, ahogy azt is, hogy segítő foglalkozása miatt az emberek bizalmunkba fogadják, személyes dolgaikról beszélgetnek vele, mivel ez a bizalmuk jele.”