Az elmúlt pénteken találkozót tartottak a Prefektúrán, azzal a céllal, hogy megvitassák az afrikai sertéspestis kiváltotta helyzet kezelésének módjait megyénkben. Felszólítást is küldtek a városok/községek vezetőinek azzal, hogy mindenütt alakuljanak bizottságok a helyzetkezelésre.
Azóta kiderült, hogy a Vedresábrányhoz tartozó Apátkeresztúrban mégis felütötte fejét a betegség, ezt laboratóriumi vizsgálatok igazolták. Sőt, a Székelyhídhoz tartozó Érolasziban is találtak, ha nem is igazoltan beteg, de gyanús állatokat. Egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk azt mondta: az elhullott állatokról már a múlt héten tudni lehetett, a laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről azonnal tudomást szereztek a hivatalos szervek is. A Prefektúráról azt az információt kaptuk, hogy a nevezett gyűlés idején még nem tudtak a megyénkbeli esetekről. Csütörtök délutánig még semmilyen hivatalos közlemény nem látott napvilágot sem a kormánybiztosi hivatal, sem az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (DSVSA) részéről. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy utóbbi hatóság országos központjának (ANSVSA) internetes oldalán tesznek közé sajtóközleményt, amiben „minden benne lesz, amit tudni kell”;. Bár a nevezett oldalt folyamatosan követtük, azon csütörtök estig semmi nem jelent meg.
Csütörtök délben Kozák Róbert, Vedresábrány község alpolgármestere közösségi oldalán közleményt tett közzé. Ebben bejelentette: községükben, Apátkeresztúron megjelent az afrikai sertéspestis, ezért “a Kormánybiztosi Hivatal elrendelte a riasztási állapotot”. Az alpolgármester kéri a lakosokat, amennyiben a betegség jeleit tapasztalják állataikon, azonnal jelezzék azt az állatorvosoknak. Apátkeresztúron Adorján Csaba gazdálkodó/vállalkozó állományát támadta meg az afrikai sertéspestis és már több mint 30 sertése elpusztult.
Az afrikai sertéspestis vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. A vírus az embert nem betegíti meg, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet. A fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell. A betegség heveny (acut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A szükséges óvintézkedéseket: utcai ruhában ne menjenek az állatok élőhelyére, utóbbiak bejáratánál ajánlott fertőtlenítést végezni; az állatokat jól elkülönített helyeken tartsák, azok ne kerülhessenek kapcsolatba más állatokkal, sem tenyésztett, sem vadon élőkkel; az állatok etetését csak ellenőrzött forrásból származó táppal végezzék, ne használjanak fel konyhai hulladékot, sem saját háztartásból, sem vendéglátóhelyekről származót; ne vásároljanak malacokat ismeretlen eladóktól, csak onnan, ahol az áruba bocsátott egyedek rendelkeznek állatorvosi bizonylattal; az állatok etetéséhez ne használjanak a mezőről gyűjtött növényzetet, mert az fertőzött lehet vadon élő állatok által.
(Forrás: Bihari Napló)