Úgy érzem, most jött el az ideje ennek a felhívásnak, mivel kétségbeesetten figyelem azt az érdektelenséget, ami az erdélyi magyar társadalomban van, és ami veszélyezteti az erdélyi magyar képviseletet Brüsszelben, de mondhatnám azt, hogy ez tapasztalható más választások alkalmával is, amikor helyi vagy parlamenti képviseletről kell dönteni. Egyszerűen, tényekkel fogom elmagyarázni, hogy szerintem miért kell, mondhatnám kötelező elmenni szavazni:
– akkor vesznek emberszámba bennünket a többségi nemzet tagjai, ha erőt tudunk felmutatni és összetartunk;
– egy Traian vagy Victor soha nem fog nekünk egy korty vizet vagy kenyeret adni, mert nem áll érdekében, nem beszélve arról, hogy a mi jogainkért szót emeljen, küzdjön, ellenben egy Gyula vagy Csaba, aki ugyanazt a nyelvet beszéli, ugyanazon az ételeken nőtt fel, ugyanazt a kultúrát szívta magába, ő tudja, hogy nekünk mire van szükségünk, mi fáj.
Nem akarok történelemből leckét adni senkinek, de ha a nemzet egységes lett volna, akár egy tatárjáráskor vagy a mohácsi időkben, elkerülhettük volna Trianont. Napjainkban mi a szavazásokon vívjuk meg a muhi pusztai és mohácsi csatánkat, és tanulva a hibákból, mivel a százalékok nem nekünk kedveznek, mindenkire szükségünk van. Akik passzívak, és egy évben 1 órát nem szánnak a szavazásra, amikor maguk és utódaik jövőjéről van szó, hogyan számolnak el a lelkiismeretükkel?! Főleg a fiatal generációk veszik fél vállról ezt a kérdést, pedig láthatják mit jelent, ha egy magyar ember vezet egy intézményt, és vele kell valamilyen probléma miatt tárgyalni, és mi van akkor, ha más nyelvet beszél az illető. Azok pedig, akik a szavazástól távolmaradásra buzdítanak, egyenesen nemzetárulók az én szememben!
Mi minden nap, mivel kisebbségben vagyunk, meg kell küzdjünk, hogy a jogainkat, amit elértünk, megőrizhessük vagy újakat szerezzünk, és ennek fontos részét képezi a brüsszeli képviselet.
Megpróbálnak megosztani és “megvezetni” minket, de én hiszek az erőnkben, és mivel mást nem tehetek, kérek: mindnyájan menjünk el szavazni május 25-én.
Tisztelettel:
Varga Róbert történelem és magyarságtörténelem tanár