2015. March 20.
A magyar kabaré kezdeteit, az 1910-es, -20-as és -30-as éveket igyekezett bemutatni a nagyváradi MM Pódium csütörtök este előadott műsorában.
Nyolc tagú előadói gárda szórakoztatta a huszonegy nézőt
“Büszkék lehetünk elődeinkre, hiszen ők világszinten művelték a szórakoztatást,a zeneszerzést, az irodalmat és mindent, ami a színházzal kapcsolatos” – áll a “Kabaré 30” című előadás beharangozójában és ehhez tartva magukat az előadók fel is vonultatták a Karinthy Frigyes, Rubió Lajos, Lőrincz Miklós, Török Rezső, Podmaniczky Szilárd, László Miklós által írt jeleneteket, melyekből a helyzetkomikum, a félreértések szülte poénok mellett jól érezhetően kitűntek a múlt század elejének társadalmi változásai is. Miközben nevettünk a kisebb-nagyobb részben ismert csattanókon, kiéreztük az első világháborúnak, a trianoni döntésnek, a gazdasági válságnak, a második világháború közeledő rémének a hétköznapi emberre vetülő fenyegetéseit. Az örökzöld operettslágerek, melyek – ahogyan a műsorvezető-rendező Meleg Attila fogalmazott – olyannyira közismertek, hogy már-már nóták, szóval ezek a dallamok még az úgynevezett békeidőt idézték.
A jelenetekből megtudhattuk, hogy mi is lehet valójában az a poligámia, hogy vajon több zsoldot kap-e egy főhadnagy, ha győztes csatában vesz részt, aztán hogy forog-e tényleg a Föld, pláne, ha gömbölyű és ennek ellenére sarkai is vannak?! Az egyik sarkalatos kérdés pedig, hogy milyen is az a gyámoltalan konyak? Hát olyan, hogy két oldaláról egy-egy sör kell “támogassa”.
Ha már a beharangozó szöveggel kezdtük, fejezzük is be azzal: “Önök, kedves nézőink, azzal, hogy megvásárolták a színházjegyet és eljöttek az előadásunkra, támogatják társulatunk áldozatos munkáját.” Bár a finálé után Meleg Attila udvariasan úgy fogalmazott, hogy sosem a közönség mennyisége, hanem lelkes tapsa a fontos, azért a társulat nem kapott túl nagy támogatást ezúttal az érmihályfalvi közönségtől, hiszen összesen 21 fő igyekezett a tömeg látszatát kelteni.