“Mit kezdjünk az igazsággal?”

“Mit kezdjünk az igazsággal?”
2012. December 1.
Megyei körútja utolsó állomásaként péntek délután a szabadkőművesekről, illetve az úgynevezett Trianon-kérdésről tartott előadást Raffay Ernő történész a Padlás Galériában.
/vlm/Image/Show/84/
Raffay Ernő (állva) tartott érdekes előadást

Raffay Ernő egy előadása már korábban is be volt harangozva Érmihályfalvára egy előző könyve kapcsán, ám az akkor betegsége miatt elmaradt.
Most Margitta, Nagyvárad és Szalonta után, megyei körútja utolsó állomására érkezett a Padlás Galériába.
Dr.Szilágyi Ferenc mintegy 40 érdeklődő előtt úgy mutatta be a vendéget, mint “a Trianon-kérdés, és sok más kérdés szakértőjét”. Raffay Ernő is egy anekdotával kezdte előadását, melyből kiviláglott, hogy sokan nevét már a Trianon-kérdéskörrel hozzák automatikusan kapcsolatba. Előadássorozatának apropóját legújabb, “Politizáló szabadkőművesség” című kötete adta, ám arról kiderült, hogy csak egy hét múlva hagyja el a nyomdát.
Mint megtudtuk, a szabadkőművességgel is csupán a Trianon-kérdés kapcsán kezdett el foglalkozni, és meglepődve állapíthatta meg, hogy az egész világon Magyarország az egyetlen, ahol szabadon – az Országos Levéltárban – kutatható, és hozzá lehet férni a szabadkőművesség 1950 előtt dokumentumaihoz.
A közel három órában úgy érezhette magát a hallgatóság, mint egy szabadegyetemi előadáson, ahol a szabadkőművesség mikéntjéről és hogyanjáról felsorolhatatlanul sok érdekesség és tudnivaló hangzott el, nem különben Trianonról. Utóbbiról kifejtette: Magyarország feldarabolói manapság is úgy tesznek, mintha ez az állapot mindig így kellene maradjon – azonban csak egy esetben maradhat így – ha hagyjuk. A történelmi igazság kapcsán pedig Nicolae Iorga román politikust, történészt idézte, aki azt mondta: mit kezdjek az igazsággal, ha nemzetem sorsa a tét. Hát ugyanezt mondhatjuk mi is, tette hozzá Raffay Ernő, példának említve a dákoromán eredet-elméletet, mellyel szerinte nem is érdemes foglalkozni.
Kérdésre válaszolva a történész kifejtette, hogy szerinte 1989 után több alkalommal is lett volna alkalom a trianoni diktátum korrigálására, igaz, az mindannyiszor hadmozdulatokat feltételezett volna. Először Csehszlovákia felbomlásakor, amikor az addig közös hadsereget titkos – ám a titkosszolgálatok által kiszimatolt – módon kettéosztott Csehország és Szlovákia 1992-ben, hónapokra gyakorlatilag védtelenné téve magukat. A másik alkalom a szerb-bosnyák-horvát konfliktus idején lett volna, amikor a szerbek “hátat fordítottak” Magyarországnak, és a horvátok is partnerek lettek volna Szerbia gyengítésében.
Érdekes anekdotákat hallottunk azokból az időkből is, amikor Raffay az Antall-kormány tagja volt.
A történész nem titkolta, hogy az EMNP kampányát támogatandó vállalta az előadásokat, szimpatizálva a párt autonómiát és Románia föderalizációját felvető elveivel. Úgy vélte, hogy azok kivitelezése ma még reménytelen, de hosszabb távra gondolva “hagy szokja a fül”.
A szervezők nevében Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke köszönte meg az előadásokat, hozzátéve: az EMNP is fontosnak tartja az említett eszmék mellett kiállni, és azokat többre tartják, mint a rövidtávú ígérgetéseket.
Az esemény végén Raffay Ernő dedikálta a helyben megvásárolható, illetve az érdeklődők által akár otthonról hozott köteteit is.

Keresés