A kukoricabogár terjedése és a védekezés módszerei
Hazánk egyik legfontosabb szántóföldi kultúrája a kukorica. E növény termesztési technológiáját és annak kartevőit már jól ismerték a gazdák mikor is a 20. század végén egy új kártevővel kellett szembesülni a termelőknek, a kukoricabogárral.
Az Észak Amerikából származó amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) gyors és látványos európai terjedésének lehettünk tanúi az elmúlt több mint egy évtizedben. Az inváziós faj a kukorica fontos kártevőjévé vált! Európában a kilencvenes évek elején jelent meg. Hazánkban a kilencvenes évek második felében figyeltek fel rá! Amint az ismeretes, a kukoricabogár az elmúlt években az ország nagy részén, különösen a délnyugati és nyugati megyékben okozott jelentős gazdasági károkat, ezért kártétele senki számára nem újdonság már, jelenlétére monokultúrás termesztés esetén számolni kell. Kevesebb, mint egy évtized elteltével hazánk teljes területén megtalálható. Legfontosabb terjeszkedési módja az imágó repülése. Természetes terjedése évente körülbelül ötven kilométer.
A 2021-es évben az elmúlt évekhez képest egy erőteljesebb invázió figyelhető meg, főként az időjárási tényezőknek köszönhetően!
Kártétele
A fajnak évente egy nemzedéke van, áttelelő képlete a pete, ami a talajban telel. A petéből kikelő lárva a talajban él, ott táplálkozik, és ott is bábozódik. Az első imágók megjelenése júniusban várható, de a nagy tömegű rajzás július elejétől kezdődik. Először a hímek kelnek, majd a rajzás közepétől a végéig már a nőstények lesznek túlsúlyban. a párzást követően a nőstények augusztusban kezdenek el tojást rakni, ami az őszi fagyokig is eltarthat!!!
A lárva elsődlegesen a kukorica gyökereit fogyasztja. Az imágó nemcsak a kukorica levelét eszi, hanem pollent és a nőivarú virágzatot, így a kukorica virágpora mellett a napraforgó, különböző gyomok vagy az éppen aktuálisan virágzó kultúra virágporával is táplálkozhat. Szoval a talajban a fiatal lárvák a hajszálgyökereken és a gyökér külső szövetein okozzák a legelső kártételt. A második és harmadik lárvastádium egyedei a szárközeli gyökereken táplálkoznak. A lárvák a növény víz- és tápanyagfelvételének csökkentésével élettani stresszt okoznak. A növény szára és a csöve gyengébben fejlődik, így terméskiesést okoznak. Gyakran a támasztógyökereket is károsítják és megdőléshez vezetnek (un. „hattyúnyak”). Az imágók a kukorica lombozatát hámozgatva (un. „ablakos levél”), a bibeszálak megrágásával, valamint virágport fogyasztva okoznak veszteséget. Hazánkban lombrágásból adódó súlyos kártétel csak ritkán és elszórtan fordul elő. Azonban a megrágott bibeszálak, illetve a virágpor mennyiségének csökkenése akadályozza a beporzást, és a megtermékenyülést.
Védekezés lehetőségei
1. Agrotechnika
A kukoricabogár elleni védekezés legegyszerűbb módja a kártevő felszaporodásnak megakadályozása. Legjobb módja a vetésváltás, de ez igen jelentős mértékben leszűkíti a kukorica termőterületét. Egy későbbi vetési időponttal választása is hatásos védekezés, mert a kelő lárvák nem jutnak gyökérhez, így táplálékhiány miatt elpusztulnak. Azonban a száraz időjárás a későn vetett állományban tenyészidő rövidüléshez vezet, ez pedig terméskiesés.
Továbbá szóba jöhetnek még a vetésterület csökkentése, szélsőséges talajtípus , kémhatás, aszály, talaj tartós víztelítettsége ez tojás és lárvafulladást eredményez(pl. a 2020-as év.), elővetemény tarlójának művelése, stb.
2. Kémiai védekezés
A vegyszeres védekezést a kártevő két fejlődési alakja ellen célirányosan végezhetjük el. A lárvák ellen hatásos védekezési lehetőség az inszekticides vetőmagcsávázás, és vetéssel egy menetben ami az utóbbi években szintén korlátozva lett, valamint sorkezeléssel elvégzett granulátumos talajfertőtlenítés.
Az amerikai kukoricabogár imágói elleni védekezésre lehetőség van rovarölőszeres állománykezelésre, amit már csak légi úton kevésbé, inkább hidas önjáró permetező géppel végezhető el. Védekezéshez ajánlott hatóanyagok: cipermetrin, alfa-cipermetrin, zéta-cipermetrin, acetamiprid, eszfenvalerát, klórantraniliprol, lambda-cihalotrin, tiakloprid, teflutrin, béta-teflutrin, indoxakarb, Bacillus thuringiensis var. kurstaki. Fontos, ezért az állományvédekezéssel csökkenthető a lárvák következő évi egyedsűrűsége is.
Végezetül összefoglalva, tehát a kukoricabogár egy félelmetes ellenfél, alkalmazkodó képessége csodálatra méltó, és az ellene való védekezésben minden eszközt ki kell használni.
Nagy László. agrármérnök
Érmelléki falugazdász, Bihar megye.
0742/21-17-43.