Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője / képviselő-jelöltje két napot töltött kampánykörútja során Bihar megyében. Ennek keretében hétfő délután érkezett Érmihályfalvára, ahol részt vette a helyi szervezet Tulipán kalákájában, a Százholdon.
Mielőtt tovább indult körútja újabb állomására, Székelyhídra, interjút adott honlapunknak. Ebben a május 25-i EP-képviselőválasztás fontosságáról szólva elmondta: nagyon fontos az, hogy a Romániát képviselő 32 képviselőből legalább kettő, de jó esetben és részvétellel akár több is, a magyarság köreiből kerüljön ki, hiszen csak ők azok, akik érdemben képviselnek bennünket. Legnagyobb választási ellenségünknek a közöny és a fásultságot nevezte, elsősorban ezeket “a nagyon erős ellenségeket” kell legyőznünk. A szavazási részvétel tétjének nevezte elérni azt, hogy ne engedjük meg, hogy mások döntsenek helyettünk. “Ha mi nem leszünk ott Brüsszelben, a helyeink nem maradnak üresen, mint ahogyan azokat a támogatási pénzeket is el fogják költeni valakik, amelyekhez mi nem férünk majd rossz esetben hozzá” – fogalmazott az RMDSZ EP-listavezetője.

Együtt képesek voltunk megvalósítani olyasmit is, amit 10-15 éve még el sem mertünk képzelni, mondta Winkler Gyula, emlékeztetve, hogy a romániai politikai palettán az RMDSZ az egyetlen, mely az elmúlt 25 év alatt nem változtatta meg a nevét, a szimbólumát, a célkitűzéseit, ami szerinte egyértelmű bizonyítéka a megbízhatóságának, annak, hogy a választók számíthatnak rá. Az EP-képviselőjelölt szerint nem szabad elbátortalanítsanak a még fennálló problémák, mert az út, amelyen haladunk, megoldásokhoz vezet. Ugyanakkor az elkövetkező időszakban legnagyobb ellenségünk a kishitűség. “Én arra bíztatok mindenkit, hogy ne legyünk kishitűek, bízzunk a közösség erejében és támogassuk a Szövetséget. A román pártok nem fogják képviselni az erdélyi magyar érdeket Brüsszelben, csak az RMDSZ jelöltjei tudják a magyar közösség érdekeit védeni az Unióban. Bukarestben nem hivatalos nyelv a magyar, de az Unióban igen, ezért anyanyelven szólalhatunk fel az Európai Parlamentben, és biztosíthatjuk, hogy nem felejtik el Európában a másfél millió Romániában élő magyart”, fogalmazott Winkler Gyula. Kifejtette: új korszak kezdődik az Európai Unióban, de nemcsak a május 25-i európai parlamenti választások miatt, hanem azért is, mert indul 2014-ben az új hétéves költségvetési-tervezési időszak, amelynek során a Románia számára lehívható fejlesztési alapok 31,5 milliárd euróról 43 milliárdra növekednek.

Kérdésünkre, miszerint helyi szinten miért fontos az EP-képviselői választás, a politikus kifejtette: az erdélyi magyar közösségek sikereihez, megvalósításaihoz szükség van az RMDSZ-re, hogy a helyi és megyei képviselet mellett országos és az európai szinten is hatékonyan képviseljék a magyar közösség érdekeit. Ahogy a helyi önkormányzat és a megyei tanács együttműködésével meg lehetett valósítani a közösség számára jelentős létesítményeket, úgy az országos és európai uniós jelenlét is eredményeket hoz. “Minden szinten jelen kell lennünk. Már megszokhattuk, hogy hét éve az Európai Parlament is befolyásolja mindennapjainkat, ezért fontos az RMDSZ brüsszeli jelenléte, hogy az erdélyi magyar közösség érdekeinek érvényesítéséért erdélyi magyar képviselők dolgozzanak. Hogy csak egy kézzelfogható példát mondjak, Bihar megyében a magyar polgármesterek megtapasztalhatták, mi a különbség amikor a Megyei Tanácsnak RMDSZ-es elnöke van, és milyen az, amikor nem”, mondta.

A főleg mezőgazdasággal foglalkozó területeken kiemelten fontos az uniós agrárpolitika, mely Winkler Gyula szerint kedvez az erdélyi gazdáknak. “Az Európai Parlament legnagyobb csatájaként vonult be a történelembe a Közös Agrárpolitika reformja. Közel nyolcezer módosító javaslatot nyújtottak be, vérre menő vita volt a nyugati és keleti tagállamok képviselői között, ugyanis azt szerettük volna, hogy méltányos legyen a mezőgazdasági támogatások rendszere. Eddig a nyugati gazda ugyanazért a földterületért több pénzt kapott, mint az erdélyi, nem beszélve azokról a nevetséges helyzetekről, amikor repülőterek, golfpályák igényeltek és kaptak területalapú támogatást. Ezeket a méltánytalanságokat sikerült kiküszöbölni az új Közös Agrárpolitika előírásaiból. A következő hét évben nő a területalapú támogatás is: a jelenlegi 130 eurós átlagösszegről hektáronként 190 euróra”, mondta a politikus. Szerinte érdemes társulásban gondolkodniuk a gazdáknak, hiszen így nemcsak jobban tudják termékeiket értékesíteni, de további uniós támogatást is lehet igényelni. A fiatal gazdákat és a kezdő mezőgazdasági vállalkozókat kiemelten támogatja az Európai Unió, és a pályázati bürokrácia nem feltétlenül brüsszeli bürokrácia, hanem a tagállamok, így Románia szervezési hiányossága, ezen a jövőben mindenképpen javítani kell.