
Az érmihályfalvi Tóth Gabriella ámulatba ejtő alkotásait először mintegy két éve láttam, amikor a helyi baptista közösség megtartotta őszi hálaadási ünnepségét, s ahhoz kapcsolódva a kultúrház udvarán, egy sátor alatt sorakoztak a művek. Gabriella elmondta: helyi lakosként végezte iskolai tanulmányait, és szinte a kapunyitás, vagyis 16 év óta az ARA cipőgyárban dolgozik, előbb a szabászaton volt, ám 12 esztendeje már irodai feladatokat lát el. Másfél évtizede özvegy, egyedül neveli fiát. Kézimunkaként emlegeti a Japánból eredeztetett origamit, ami az internetes enciklopédia szerint: “a papírhajtogatás japán megfelelője, négyzet alakú papírból kiindulva készíthetünk állatokat, tárgyakat, díszeket, geometriai formákat, segédeszközök használatával vagy anélkül”.
Mint megtudtam, egy vallási témájú konferencia kiegészítő programjaként megtartott ismertető során találkozott először az origamival, amikor egy hölgy mintegy 40-50 érdeklődő előtt tartott előadást “Semmiből valamit” címmel. Érdekelte, hogyan lehet semmiből valamit alkotni, interneten utánanézett, keresett és talált olyan videofilmeket, melyek lépésenként bemutatták egy-egy darab elkészítését. Nagy öröm volt az első elkészülte, elevenítette fel a már említett hattyú “megszületését”. A tanulást nem hagyta abba, leírásokat, képeket tanulmányozva, sőt, az úgynevezett fordított szalag technikát (quilling) is megtanulta, amit ötvöz a 3 D-s origamival. Ez talán bonyolultnak hangzik így, annál szemet gyönyörködtetőbbek az alkotások, melyek között vannak dísztárgyak, képes és üdvözlőlapok, ajtó- és karácsonyfadíszek. Nem csak megjelenítendő alakzatokat, formákat, de kezdetben a szükséges eszközöket is maga találta ki, utóbbiakat az alapanyagokkal egyetemben már hobbi boltokból szerzi be.
Az origamizás nem annyira munka, mint inkább kikapcsolódást jelentő hobbi, például tévénézés közben is ezzel foglalatoskodik, mondta Tóth Gabriella, aki egyedi daraboknak számító alkotásait örömmel ajándékozza el, de ismerősei kérésére is készít ajándéktárgyakat. Vannak, akik semmibe sem nézik munkáit, tette hozzá nem is megrökönyödésemre, hiszen én az ellentáborhoz tartozom, akik inkább csodálják türelmét, kreativitását. Utóbbi bizonyítására elég csak felkeresni Tóth Gabriella facebook-os “tárlatát”.
(Bihari Napló / Rencz Csaba)