Idén öt végzős osztálya van a Mezőgazdasági Főgimnáziumnak, ezek közül kettőnek – XII.C. (osztályfőnök Nagy Melinda), XII.D. (Fele Szabolcs) – pénteken, míg háromnak – XII.A. (Miklo Aurica), XII.B. (Moca Roxana), XII.E. (Zováni Ildikó) – szombaton volt a szalagavatója.

Az ünnepségeken először Zeffer Tímea igazgatónő köszöntötte a kultúrházat “csordultig” töltő szülőket, rokonokat. Egyebek mellett arról beszélt, hogy míg tavasszal visszatérnek régi fészkeikre a vándormadarak, addig évről-évre azokat a fiatalokat ünnepeljük a nagykorúsítási ünnepségen, akik éppen a “fészek” elhagyására készülődnek. Tudjuk, hogy ez az élet rendje, mégis minden esztendőben rácsodálkozunk erre a körforgásra, ami lelket próbálóvá teszi a pedagógusi pályát: búcsút venni a megszeretett arcoktól.

Derşidan Ştefania aligazgatónő jótanácsként mondta a diákoknak: ne higgyék soha, hogy valami lehetetlen, mert főleg fiataloknak minden cél elérhető, s bár az élet a továbbiakban sem lesz könnyű, a tanult ember minden akadályt legyőzhet, mert legjobb befektetés a tudás.

A beszédek után az osztályfőnököknek az igazgatók, a diákoknak az osztályfőnökök tűzték fel a “maturanduszt”, a nagykorúságot jelző kitűzőt, majd a végzősök elfoglalták lefoglalt helyeiket a nézőtéren, hogy megnézzék – nevessenek, néha könnyezzenek – a tizenegyedikesek számukra készített műsorát.

Ebben szokás szerint helyet kaptak az irodalmi- és a híres embereknek az élet nagy igazságait megfogalmazó mondásaiból készült összeállítások, de azért a nagyobb sikere a paródiáknak, főleg a végzősöket és a tanárokat karikírozó jeleneteknek volt. Az iskola vezetőségének döntése nyomán a programok végén rendhagyó módon nem következett a kultúrházban tartott közös buli, az osztályokra volt bízva, ha esetleg máshol folytatták az ünneplést.

(Csatolt képeinken a pénteki esemény résztvevői láthatók, még több fotó ide kattintva, illetve videó is megtekinthető.)

(erdon.ro)