Derült égbolt esetén július 27-én, pénteken este, izgalmas csillagászati látványosságban lehet részünk: a Hold “belemerül” a Föld árnyékkúpjába, vagyis teljes holdfogyatkozást láthatunk. Az időadatok attól függően változhatnak kicsit, hogy éppen melyik földrajzi pontról nézzük majd a jelenséget, tehát nem mindegy, hogy Nagyvárad környékén, vagy éppenséggel Budapesten nézelődünk. A holdfogyatkozás észleléséhez nem szükséges távcső, így mindenki gyönyörködhet a jelenségben. Természetesen távcsővel még érdekesebb lesz a fogyatkozás látványa.
A nagyközönség részére az igazán látványos rész akkor indul majd el, amikor a Hold megkezdi a Földünk teljes árnyékába történő belépését. Ezt követően még csak úgynevezett részleges fogyatkozási szakaszt látunk, hiszen a Hold egy része még látható marad. A belépésének kezdete (romániai időszámítás szerint) 21 óra 25 perctől indul. (Sajnos ezen a napon a napnyugta 21 óra 25 perckor lesz majd, vagyis még nem lesz igazán sötét.) Ezt követően fokozatosan tűnik majd el szemünk elől a holdkorong. A teljes fogyatkozás kezdete, amikor tehát a holdkorong teljes terjedelme árnyékba vonul, 22 óra 30 perckor következik be, égi kísérőnk szinte láthatatlan lesz. (Esetenként halványan derengő marad ilyenkor is a holdkorong, ha a Föld légkörén kellő fény áthaladva eljut a holdfelszínre, ahonnan visszaverődve kismértékben láthatóvá teszi a visszavert fény a Holdat.) A kilépés izgalmas része 24 óra 14 perctől kezdődik el, ekkor a Hold pici peremrészének kivonulási látványa tűnik majd fel. Éjfél után, tehát már szombat kora hajnalban, 1 óra 20 perckor, ér véget a látványosság.
Érdemes lesz a közeljövőben más égi tüneményeket is megfigyelni, mivel szép látványt nyújt a nyugati égbolton, napnyugta után, a Vénusz bolygó (népies nevén Esthajnal csillag). A vöröses Mars bolygó (a Capricornus csillagképben) egész éjszaka szép látványt nyújt, sőt idén, pontosan július 27-én, történelmi közelségbe kerül a Földhöz, amikor 56 millió km-re lesz bolygónktól. (Hasonló közelség tizenöt éve, 2003. augusztusában volt.) Az ilyen közelség azonban semmilyen hatást nem gyakorol élővilágunkra. A Jupiter bolygó a Libra csillagképben látható, hajnalban nyugszik le, így az éjszaka első felében jól látszik a délnyugati égbolton. A Szaturnusz a Sagittarius csillagképben ragyog, az éjszaka nagy részében látható, napkelte előtt nyugszik le. Augusztus 12-én éjszaka pedig „hullócsillag”; jelenség várható, ekkor lesz a híres Perseida-meteorraj felvillanási maximuma. (Az érdeklődőknek ajánljuk az országos Magyar Csillagászati Egyesület – www.mcse.hu, valamint a debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesület – www.macsed.csillagpark.hu honlapját.)
Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő, Debrecen