A nemes Sághy család városunk régi anyakönyveiből  az 1700-as évek végétől ismert. Sághy János (1788 – 1862), neje Kovács Juliánna (1791 – 1860) gyermekeik: Erzsébet (sz. 1815), János (sz. 1821), Klára (sz. 1825), Ferenc, Lajos  (1830, felesége Békéssy Julianna).

    I. Sághy Lajosról  tudjuk,  hogy 1866 – 1888 között a református egyház gondnoka volt, az 1864-ben önkéntes adományokból alapított egyházi takarékmagtár gondnoki számadását ez idő alatt  ő ellenőrizte.

  A következő családtag, akiről  adatunk van:

Sághy Lajos (1875 – 1954) és felesége Szász Eszter (1880 – 1944) 

          (Sírkövük képe látható fentebb)

Sághy Lajos 1875. december 13-án született településünkön, szülei birtokosok voltak. 1896-ban vonult be katonának a 39. honvédgyalogezredbe. Az I. világháborúban, 1914 – 18 között a 3. honvédgyalogezredben a tábori csendőrségnél  tizedesként teljesített szolgálatot. A fronton 12 hónapot töltött.

  1940-ben ő lett  Érmihályfalva  község első főbírója. A „katonai közigazgatás ideje alatt is megelégedésre látta el tisztségét. A város köz- és gazdaügyeinek irányításában tevékenyen vett részt. Hosszú évekig a községi képviselőtestület tagja  és a református egyház gondnoka, presbitere volt” – írja róla a Magyar Közélet / Hajdú és Bihar megye albuma

”Én, Sághy Lajos és feleségem Szász Eszter szüleinktől örökölt ősi földön gazdálkodunk, melyet szorgalmas és becsületes  munkánkkal gyarapítottunk (…) Érmihályfalva község főbírója és a ref. egyház presbitere vagyok” – vallja a Családi Emléklapon.

Hat gyermekük született: III. Lajos, János, Etelka, Gizella, Piroska, Erzsébet. Személye és családja köztiszteletben állott.

  A Családi Emléklap  befejező mondatai  nekünk is üzenet:  „Éljetek tehát magyar emberhez  méltó hazafias, vallásos életet és ne feledjétek el sohasem, hogy ősi magyar család leszármazottai vagytok.

Isten áldása legyen mindenkori utódainkon!”