Salamon király és a “Salamon útja”

Salamon király és a “Salamon útja”
2014. December 21.
Az idei Részek Viadalán, a kvíz kérdések között szerepelt: a város tágabb határában a régi írások szerint létezik a "Salamon útja" földrajzi név - ki volt Salamon? A válasszal együtt Kovács Rozália helytörténész bővebben is körüljárta a témát.
Salamon király és a “Salamon útja”

Az Árpád-ház leszármazási táblázatán találjuk Vazul fejedelem fiait: I. Endre királyt (uralkodott 1046-1060) és I. Béla királyt  (1060-1063) között.

I. Endre király egyik fia Salamon király (1052-1085), felesége Judit német császárlány. Megemlítjük, hogy I. Béla király hét gyermeke közül ebben az időben I. Géza (Magnus) volt király 1074-1077 között, testvére I. (Szent) László pedig 1077-1095 között, akik mint Salamon unokatestvérei harcoltak egymással és Salamonnal. Az akkori Krónikák részletesen megírták ezeket az eseményeket.            

Az Árpád-házi királyokról többet tudunk meg Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában című könyvéből. Innen idézek: „I. Béla király halálával Endre fia Salamon uralkodott. Ez az uralom azonban süllyedést hozott.” (240.oldal) „Salamon vitéz, bátor ember volt, de örökölte apja ravaszságra és bosszúállásra is képes természetét, mely keménnyé, ugyanakkor mégis befolyásolhatóvá tette.” (241.oldal)

Ebben az időben  I. Géza, I. László és Salamon állandóan vitáztak, harcoltak, osztozkodtak az országon, az akkori szokások szerint. „Az ország nagy része Gézát óhajtotta királynak, az alkalmatlan természetű Salamon helyett.” (245.oldal) „Salamonnak menekülnie kellett (…) legyőzetve, számkivetve futamodik ki az országból.” (250.oldal) „Majdnem minden embere elhullván Salamon király megfutott.” (251.oldal).

Településünk történelmének az egyik csodája, hogy a több mint 900 éve élt Salamon király neve fennmaradt a „Salamon útja” kifejezésben. Dr. Andrássy Ernő 1934-ben az Érmihályfalvi Évkönyvben írja: “A község melletti Salamon útról az a monda, hogy azon szállították az elfogott Salamon királyt.”

 Boros József tanár úr a Helynévmentőben (2005, Barangolás múltban és jelenben) így ír: „Salamon útja, állítólag egykor itt menekült Salamon király az ellenségei elől és fordítva ütötték a patkókat a lovak lábára, hogy megtévesszék az üldözőket.”

 Lajos Miklós tanár úr szerint: „A fogságba esett Salamon királyt a Szalacs- Mihályfalva – Debrecen úton szállították a rabságba.”

(Csatolt képünkön a városrészek csapatai a kvíz kérdéseken törik a fejüket a Részek Viadala színpadán.)

Keresés