Az idei végzősök 47 százalékának sikeres volt az érettségi vizsgája, az előző években végzettek 13 %-ával ellentétben – ebben a pótérettségi eredményei is szerepelnek . Ez azt tükrözi, hogy a diákok kezdenek lassan ráébredni arra, hogy érettségi nélkül nem sokra mennek a mai világban.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, a mögöttünk lévő tanévben is számtalan előkészítő órát tartottunk az érettségin szereplő tantárgyakból. A vizsga előtt álló fiatalok azonban csak a szülők rábeszélése után jöttek el ezekre a foglalkozásokra, mert végre megértették, hogy csak rendszeres munkával erősíthetjük meg az alapokat, pótolhatjuk valamelyest a hiányosságokat. így a továbbiakban sikerélményben van része a diáknak, talán még a matekórán is jobb kedvvel vesz részt, s nem retteg annyira ettől a nélkülözhetetlen tantárgytól, mellyel találkozik majd az élet akármelyik területén, ha akarja, ha nem.

Minden osztályban vannak olyan tanulók, akik lazák, látszólag nem érdekli őket az, hogy mi is vár rájuk. Ez azonban egy pillanatnyi álca csupán, melyet az illető fiatal magára erőltet, mert jelenleg éppen ez a “trendi”. E mögött azonban több lelki tényező húzódhat meg. Természetesen vannak olyanok, akiket nem érdekel az érettségi, egyszerűen nem motiváltak, nem fűződik érdekük a bizonyítvány megszerzéséhez, ezért nem is izgulnak, ugyanis megvannak a saját terveik, esetleg már a szakmájuk is. Másoknak viszont egyáltalán nincs egy jövőképük, nem tudnak mit kezdeni magukkal, így aztán érdektelenekké, közömbösekké válnak, hagyják, hogy sodorja őket magával az ár.

Örök igazság, hogy az élet nem könnyű, de nem is túl nehéz annak, aki tesz valamit a boldogulásért. Ha sikerült, akkor az egyén érdeme, hiszen sokat dolgozott érte, ha nem, akkor viszont talán rá fog jönni, hogy még változtatnia kell egy-két ponton a sorsán. Például azzal, hogy bepótolja az iskolában elmulasztottakat, és akár idősebb fejjel is megpróbál leérettségizni. Meggyőződésem, hogy ebben az iskola és a tantestület bármikor segítségére siet majd.

Zeffer Tímea igazgatónő