A Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM) keretében szervezett találkozót a minap a helyi RMDSZ-Nőszervezet, melyen saját tagjain kívül pár meghívott vett részt, s bár a meghívóban az szerepelt, hogy várják “a szenvedő alanyokat vagy áldozatokat” is, ilyenek nem jöttek el. Ez senkit nem lepett meg, hiszen, mint el is hangzott többektől, a családon belüli erőszakot – legyen annak áldozata a feleség, vagy a gyerek, de akár a férj is – ritka esetben vállalják fel annak elszenvedői.

A megjelenteket Gábor Éva, a helyi szervezet alelnöke köszöntötte, ismertetve az összejövetel témáját. Kéry Hajnal megyei elnök ehhez hozzáfűzte: tavasszal vállalták fel, hogy csatlakoznak a NEEEM-programhoz, mivel évente 200 nő veszti életét agresszió áldozataként országos szinten, bántalmazások pedig szinte percenként történnek, és ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy mindez csupán a mérhető statisztikai adatok alapján jelenthető ki, hiszen szakértők szerint a megtörténő esetek csupán 30%-a kerül nyilvánosságra… A legtöbb esetben maguk az áldozatok sem tesznek semmit önnön védelmükre, sőt, maguk keresnek magyarázatot bántalmazójuk felmentésére.

Ugyanezt erősítette meg részben Vura Otília, a nagyváradi Lámpás Alapítvány képviseletében, mely szervezet mások mellett évek óta küzd a családon belüli erőszak ellen. Szerinte minden esetet külön meg kell vizsgálni, a bántalmazottak közül pedig sokan vagy nem is tudják, hogy egyáltalán lehet tenni valamit védelmükben, vagy nincsenek felkészülve arra, hogy kilépjenek a megromlott kapcsolatukból. Nem könnyű beszélni az ilyen személyes ügyekről, ám a Lámpás gyakorlati segítséget is tud nyújtani azoknak, akik eljutottak eddig a pontig: egy ügyvéddel hozzák kapcsolatba, aki további útmutatást ad, de akár költségtérítést is adnak orvosi látlelet felvételéhez. Sok múlik az áldozaton, neki kell elhatározásra jutni és felvállalni saját gondját, amit aztán akár hosszadalmas és kellemetlen, kínos és nem ritkán veszélyes folyamat követ, tette hozzá ugyancsak az alapítvány részéről Puskás Ilona.

A beszélgetésbe fordult találkozón nem volt hiány konkrét esetekben sem (nevek említése nélkül), hiszen osztálytermekben, orvosi rendelőkben, az önkormányzat szociális részlegén sajnos számtalan esetre derül fény. Gábor Éva tanítónői tapasztalata szerint az ilyen gonddal terhelt családból érkező gyerek visszahúzódó, más esetben maga is agresszív viselkedést tanúsít, ahogyan azt a szülői példákból látja. Dr. Turucz Mária családorvos, a nőszervezet helyi elnökének tapasztalatai szerint sokan nem is látják a kiutat ebből a helyzetből, öngyilkosságba vagy alkoholizmusba menekülnek. Ha megszületik az elhatározás, akkor nagyon fontos, hogy az áldozat meghallgatásra találjon, illetve figyelni kell a gyermekelhelyezés, a válás részleteire. A doktornő arra is figyelmeztetett, hogy miközben az agresszor szerepében automatikusan a férfit, az áldozatéban a nőt (esetleg a gyereket) képzeljük el, meglepően sok férfi is áldozat, akit többféle módon is terrorizál felesége (élettársa), hiszen nem csak fizikai, de érzelmi, gazdasági, spirituális, szexuális, gazdasági, verbális bántalmazás is létezik.

A hozzászólók szorgalmazták, hogy jöjjön létre “egy helyi lehetőség”, amihez a bántalmazottak fordulhatnak. Addig is, aki ebben a megalázó helyzetben él, de már eljutott a döntő elhatározásra, az keresheti a Lámpás Alapítvány segítségét a 0764-043989-es vagy a 0359/19-11-31-es telefonszámokon, illetve a helyi nőszervezet tagjain keresztül.