Igaz, hogy több sérültre nem számíthatott Szabó Zoltán edző, az is igaz, hogy többen sérülten kellett vállalják a játékot – de mindez természetesen csak magyarázkodás, a szombat délutáni kiesési rangadón valójában végig szaladtunk az eredmény után, és nem értünk oda…
A képlet olyan egyszerű, mondhatni fekete-fehér volt, mint a hazaiak csíkos meze: meg kellett volna szerezni a három pontot az utolsó hazai találkozón. Persze ugyanez vonatkozott az élesdiekre is, mert mindkét csapat körmére ráégett a pontgyűjtés feladata. Az Unirea letámadással kezdett, vállalva annak veszélyét, hogy a Crişul ellentámad. Meg is tette, és bejött nekik: a 10. percben mögénk kerültek, és a partjelző intése szerint védőnknek már csak a gólvonalon túlról sikerült kivágni a háló felé tartó labdát – 0-1. Három perc múlva majdnem meglett az egyenlítés, ám Szalai mintegy 25 méterről elvégzett szabadrúgása mellé ment. A játékost a 22. percben le is kellett cserélni, mert egy becsúszás után meghúzódott.
A játék képe nem változott, hajtottunk – eredménytelenül, sőt, a 35. percben Szász hihetetlen bravúrral tornázott ki egy védőn megpattanó, öngólba tartó labdát.
Adogattunk több kevesebb pontossággal – de megfogalmazódott a kérdés: ki fog gólt lőni? Erre a játékrész hosszabbításában, a 46. percben kaptunk választ, amikor egy gyors támadás végén Pap gurított a hálóba, felélesztve a reményt – 1-1. Ez azonban csak 20 percig tartott, amiből 15 volt a szünet, hiszen a második félidő 5. percében sikerült addig tologatni a hátvédsorban a labdát, míg valóságos gólpasszhoz jutott az egyik élesdi játékos, aki köszönte szépen – 1-2.
A hátralévő idő bőven elég kell legyen 2 gól szerzésére is, nyugtattuk ekkor még magunkat, aztán egyre idegesebbek lettünk. A “ki rúg itt gólt?” -kérdést újra csak feltehettük, mert sajnos egy kézen meg lehet számolni azokat a lövéseket, melyek egyáltalán eltalálták a kaput… Közben pedig állandó volt a veszély, hiszen a kontrák nem szűntek. A 89. percben aztán egy újabb védelmi hiba során az ellenfél csatára annak rendje és módja szerint átvett egy beívelést, megnézte, hogy hova is kellene rúgni, aztán egyszerűen oda bombázott, nem olyan bonyolult játék a foci – 1-3.
A 3 perc hosszabbítás már csak arra volt jó, hogy egymásnak feszüljenek az indulatok, aztán annak letelte után az élesdiek öltözőjében olyan üdvrivalgás volt, mintha bajnokságot nyertek volna…
Az Unirea összeállítása: Szász – Trifa, Fele S. (63.p. Sándor Cr.), Horváth, Chereji, Fele Sz. (67.p. Sándor Kr.), Varadi, Illés, Pap, Szalai (22.p. Létai), Benciu.
Az ifjúsági csapatok találkozóját is a vendégek nyerték 1-0-ra.
A következő fordulóban az Unirea a Félixfürdői Luceafărul II. vendége lesz.