2016. June 16.
Öt végzős osztály búcsúzott az érmihályfalvi Zelk Zoltán Általános Iskolától szerdán délben. A nyolcadikosokat a hetedikesek búcsúztatták.
A széksorok között is ballagtak a nyolcadikosok
Zsúfolásig telt szerda délben az érmihályfalvi kultúrház, amikor a Zelk Zoltán Általános Iskola nyolcadikosainak búcsúünnepségét tartották. Darabont Aliz tanárnő, ezúttal mint “ceremóniamester”, Csengeri Csongort szólította először mikronhoz. Az iskolaigazgató egy P. Coelho idézettel vezette fel beszédét: “A boldog ember nem feltétlenül a legjobbat kapja az élettől, ![]()
csak a legjobbat hozza ki mindabból, amit kap.” A boldogság és a boldogulás nem jön magától, hasznosítani kell a megszerzett tudást, amit remélhetőleg meg is szeretek az iskolában a most búcsúzó diákok, tette hozzá az igazgató. A románul és magyarul egyaránt elhangzott szavak után kezdődött a műsor. Először a hetedikesek búcsúztatták a nyolcadikosokat, majd a nyolcadikosok maguk búcsúztak, a műsorban volt zene, vers, jótanács, de még néptánc is.
Fotók kivetítésével fel is idézték az elmúlt éveket: kirándulásokat, bulikat, sporteseményeket vagy éppen iskolai pillanatokat. Igaz, utóbbiaknál a tanárok soraiból fel-felhangzott az ezúttal nem olyan komolynak szánt kérdés: na, de kinél volt mobiltelefon?! Volt is kacarászás… A nyolcadikosok név szerint szólíttatva vehették át batyujukat és egy-egy szál virágot, osztályfőnökeik: Bulzan Doina, Fele Mioara, Kinczel Ágnes, Baliga Andrea, Török Sándor. Megható volt látni, hogy a búcsúénekek alatt nem csak a szülők szemébe szökött könny, de némely diáknál is eltörött a mécses. Az ünnepség zárásaként, ![]()
az iskola jelképes kulcsának átadása után, a nyolcadikosok a Gaudeamus hangjaira vonultak végig a kultúrház termén, el tablóik előtt, ki az udvarra, ahol a közben szakadó eső is tartott egy kis szünetet, míg a szülőktől, ismerősöktől, barátoktól megkapták a virágcsokrokat, jókívánságokat. A jövőre nézve pedig fiatalnak, idősebbnek egyaránt reményt ad az egyik búcsúztatószövegben elhangzott biztatás: “Láttam a jövőt. Működik!”
(erdon.ro / Rencz Csaba)