2018. September 29.
A Gödör rendezvényházban megjelentek, illetve skype-kapcsolat révén több száz kilométerre lévők is bekapcsolódtak a történelmi témájú beszélgetésbe.
Középen a vajdasági Szabó Magda, balra a kivetítőn a skype-kapcsolat résztvevői
Szombat reggelre megérkezett a meteorológusok megjósolta hűvös és viharos szél, ez erősen rányomta bélyegét a Dióverő Nagyvásár programjai iránti érdeklődésre. A piacolok azért be-benézek a piknikudvarra, megmustrálták a gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök kiállítását. A szomszédos udvarból állatbőgés jelezte: ott van a jószágkiállítás.
A befőttek, lekvárok kiállításáról a Szépkor Nyugdíjas Egyesület tagjai gondoskodtak.
A délelőtt történelmi témákat taglaló kerekasztal beszélgetésre került sor a Gödör rendezvényházban, A polgár egykor és ma címmel. Konkrétabban a romániai és az egykori jugoszláviai diktatúra, az ’56-os forradalom romániai hatása, a Prágai tavasz, illetve az európai közösség gyökerei és kialakulása volt a téma. A beszélgetés sava-borsát az adta, hogy szemtanúk szólaltak meg a témákban. Bevezetőjébe Nyakó József polgármester úgy fogalmazott, hogy a ma már történelminek számító időkben ki voltunk szolgáltatva olyan ideológiáknak, melyek máig éreztetik hatásukat. A moderátori szerepe betöltő Varga Róbert történelemtanár először Balajti Lajosnak, a felvidéki testvérváros Tornalja korábbi alpolgármesterének adott szót, aki skype-összeköttetés segítségével kapcsolódott a jelenlévőkhöz. Elmesélte egyebek mellett “találkozását” az 1968-ban “testvéri segítségnyújtásra” érkező szovjet tankokkal, utána Erdei Károly egykori helyi tanár, jelenleg celdömölki lakos a romániai diktatúráról őrzött emlékeit osztotta meg, ugyancsak internetes kapcsolat révén. Szabó Magda a vajdasági Tornyosról érkezett küldöttség tagjaként a helyszínen beszélt az egykori jugoszláviai, ezen belül vajdasági állapotokról, fiatalkori emlékeiről. Mint kiderült, a diktatúrák nagyjából ugyanúgy működtek minden “baráti” országban: csak párttagok számára nyílt boldogulási lehetőség, a kisebbségeket kitelepítésekkel, illetve a nyakukra küldött betelepülőkkel igyekeztek asszimilálni, a “vezérek” születésnapja mindenütt nemzeti ünneppé lépett elő, stb. A helyi lakos Nagy László saját családja sorsán keresztül tudott beszélni az ’56-os magyarországi forradalmat követő romániai megtorlásokról, míg Boros József a korabeli munkavállalói lehetőségekről beszélt olyan tanárként, aki nagyváradiként került az érmellékre. Szuhányi Sándor ny. tanár az európai közösség kialakulásáról, annak előzményeiről tartott történelemtanároknak is dicséretére váló kiselőadást.
A mintegy másfél órás beszélgetés attól vált igazán érdekessé, hogy, amint említettük, szemtanúk beszéltek, saját élményeikkel tették emberközelivé a történelemkönyvekből ismert eseményeket, akár több száz kilométeres távolságból is. Elhangzott, hogy lesz a kezdeményezésnek folytatása, hiszen “van mit kibeszélni”.