2014. July 15.
A XXI. Hagyományőrző, Történelmi Napsugár táborban nyaralt Illyefalván a Mesevetélkedőn elért országos első helyezés jutalmaként a Csengő barack csapat. Gábor Éva tanítónő beszámolója.

A Csengő barack csapat és Gábor Éva tanítónő Zsigmond Emese Napsugár-főszerkesztővel
Június 30-án este a Korona Intercity-vel elindultunk Kovászna megye felé, a XXI.Hagyományőrző, Történelmi Napsugár táborba, Illyefalvára,hogy együtt töltsünk egy hetet a többi ott táborozó gyerekkel és tanítóikkal. A Csengő barackok jutalma volt ez a táborozás a Mesevetélkedőn elért országos első helyezésért. Tele kíváncsisággal, vidámsággal érkeztünk meg Sepsiszentgyörgyre másnap délelőtt, ahonnan taxival jutottunk el Illyefalvára. A tábori zászló felvonására csak este került sor, addig elfoglaltuk csöppet sem átlagosnak mondható
szálláshelyünket, hisz egy dombtetőre épült vár bástyáiban kaptunk helyet. Csodálatos hely, egy öt bástyás, 1456-ban épült vár, melynek közepén gyönyörű református templom található. A vár ötszáz éves falai között laktunk egy csodás héten keresztül. Az ország nyolc megyéjéből érkeztek gyerekek, tanítóikkal. Mindnyájan különböző versenyek országos nyertesei, vagy a Napsugár-Szivárvány játékainak győztesei voltak ebben a tanévben. Az ismerkedési est folyamán megtanultuk a tábori indulót, Mátyás király meséiből írt szöveggel. Ezután következett a csoportok rövid bemutatkozó műsora. Egyik legfontosabb momentuma a tábornak a nap végén zajló királyválasztás volt. Minden este más királyt választott “az ország népe”. A ceremónia alkalmával sor került királyné, királylány, udvarhölgyek, lovagok választására is, ezenkívül az udvar szakácsát, udvari bolondot és krónikásokat is kijelöltünk, természetesen a több jelentkező közül próbatételek után döntöttünk. A krónikások minden este felolvasták az udvarban aznap történteket, legtöbbször vicces formában. Mindenkinek lehetősége volt előadni bármilyen műsort ezen ceremóniák keretében. Természetesen a Csengő barackok is éltek e lehetőséggel és megtanították a táborozóknak a Gyermeknapi táncot, előadták az “Öreg néne bőrzekéje” című jelenetet, énekeltek, táncoltak. Többször is megválasztották őket hercegnőnek, Donáta királyné is volt, Anita pedig lovagi címet szerzett, ami lányként nem kis teljesítmény. A négy leány – Somogyi Csilla, Boldog Donáta, Szávó Vivien és Virág Anita – minden tevékenységben és versenyben igen jól teljesített, sok-sok aranytallért gyűjtöttek a tábor végére. Bőséges és nagyon ízletes ételeket fogyaszthattunk, háromszor naponta, fel is szedtünk néhány kilót. Még szerencse, hogy az étkezde és a fürdőszobák a várdomb aljában lévő épületekben voltak, legalább
mozogtunk egy kicsit lépcsőzgetés alkalmával. Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője, remekül szervezte meg a tábori programokat munkatársaival, Imecs Veronkával, Szabó Kingával és Telegdy Gyuri bácsival. Minden nap nagyon változatos és érdekes tevékenységeken vehettek részt a táborlakók. Kézműves foglalkozások, íjász-bemutató, nyíllövészet, ötvösműhely, szekrényfestés, drámajátékok, ének és játéktanulás, vetélkedők. Ezenkívül csapatversenyek, melynek legfőbb célja az ismerkedés, a csapatszellem alakítása, a barátkozás volt, persze mindezek mellett a különböző versenyszámokban tallérokat is lehetett gyűjteni, melyeket utolsó nap a nagyvásárban elkölthettek a gyerekek. Minden tanítónéni állandóan biztatta csapatát, hogy minél több aranytallért gyűjtsenek, de most mégis inkább a játék, szórakozás, kikapcsolódás volt a legfontosabb. Rendkívül érdekes játékokat tanultunk, mondókákat, énekeket. Nagyon érdekes történelmi filmet tekinthettünk meg, mely az ősmagyarok harci szokásait mutatta be igen érdekes, látványos formában. Ízelítőt kaptunk a méltán híres székely humorból is, gyerekek és tanítóik részéről egyaránt. No, de humor terén mi, érmihályfalviak sem maradtunk adósak!
Ellátogattak hozzánk a,, Háromszék” nevű napilap szerkesztői is, akiknek nyilatkoztam a tábori élményeinkről, és a Napsugár fontosságáról a tanítási tevékenységen belül. A cikk másnap meg is jelent, minek következtében meglepetés-vendégként meglátogatott a táborban egy rég nem látott nagyon kedves barátnőm. Fiával együtt érkezett, virággal, és süteménnyel a tábor lakóinak
részére. Kell-e még szó ezen gesztus ecseteléséhez? Pénteken Sepsiszentgyörgyre látogattunk, ahol legszebb élményünk a Székely Nemzeti Múzeum megtekintése volt. Itt olyan érdekességeket láthattunk, mint például Gábor Áron eredeti rézágyúja, vagy a régi székely múltat idéző falusi szoba, a kelengyével megrakott szekér, és még sok más szemet és szívet gyönyörködtető különlegesség. A hét vége gyorsan közeledett, röpültek a napok ilyen kellemes társaságban, és ilyen remek élményekkel átszőtt óráknak köszönhetően. Eljött a vasárnap, az utolsó együtt töltött nap, amikor délelőtt istentiszteleten vettünk részt a vártemplomban. Nagy örömünkre keresztelő is volt, egy tündéri kisfiú kapta a Péter Örs nevet. Az istentisztelet végén külön köszöntötte a tiszteletes úr a táborlakókat, mi pedig két énekkel viszonoztuk kedvességét. Külön élmény volt számomra, hogy beszélgethettem főtiszteletű Kató Ibolya asszonnyal, az illyefalvi KIDA Központ alapítójával, elnökével, aki Ft.Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének felesége. Délután került sor a búcsúzó előadásokra, melynek alkalmával minden csoport bemutathatott egy -egy rövidke produkciót. Meglepetésként a tanítónénik is beöltöztek várkisasszonyoknak, a
gyerekek nem kis örömére (hogy magukban mit gondoltak,azt sosem tudjuk meg).
Ellátogattak hozzánk a,, Háromszék” nevű napilap szerkesztői is, akiknek nyilatkoztam a tábori élményeinkről, és a Napsugár fontosságáról a tanítási tevékenységen belül. A cikk másnap meg is jelent, minek következtében meglepetés-vendégként meglátogatott a táborban egy rég nem látott nagyon kedves barátnőm. Fiával együtt érkezett, virággal, és süteménnyel a tábor lakóinak
Szóval, remekül telt az utolsó közös esténk is. Mindenki ajándékot kapott és adott. Őszintén mondhatom, az egész hetet a jókedv és felszabadult vidámság jellemezte. Barátságok szövődtek, őszinte beszélgetéseket folytattunk a tanítás szépségeiről, nehézségeiről mi, pedagógusok. Nagyon sok idő kellene ahhoz, hogy mindenről részletesen beszámoljak. Kívánom, hogy minél több gyerek és pedagógus eljuthasson ebbe a remek táborba. Gyerekek: olvassátok a Napsugarat és a Szivárványt, és ha szerencsétek van, ti is eljuthattok ide! Szeretettel gondolunk mindenkire, remélem még találkozunk! A táborról rövid összefoglaló műsort közvetít majd a Duna Televízió. Köszönet a kedves Emese néninek és segítőinek a lelkes munkáért, a szép szavakért, mindenért! Nagyon jó volt veletek,szeretetet vittünk és szeretetet kaptunk cserébe! Éreztük azt, hogy összetartozunk, hogy együtt minden könnyebb és szebb, hogy magyarnak lenni jó, magyarnak lenni érték bárhol, Érmihályfalván éppúgy, mint Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, vagy épp Csíkszeredában. Kedd hajnalban, amint hazafelé robogott velünk a nemzetközi, olyan jó érzés töltött el, boldog voltam,
hogy legalább ennek a néhány gyereknek örömet szerezhettem ezen a nyáron.