Több órán keresztül zajlott jubileumi gálaünnepséggel emlékeztek meg vasárnap este arról, hogy tíz éves lett a Ki Mit Tud?! elnevezésű tehetségkutató vetélkedő. Természetesen nem lehetett jelen, illetve léphetett fel mindenki, aki az elmúlt évtizedben szervezett kiírások valamelyik kategóriáját megnyerte, de a közönség így is változatos műfajú produkcióknak tapsolhatott, voltak nép- és könnyűzenei előadások, szavalatok és énekszámok, táncbemutatók.
Érmihályfalvát a Nyíló Akác néptánccsoport képviselte, illetve Boros Emőke tanárnő, aki annak idején szavalóként lépett színpadra.

Alább a fellépőink laudációi olvashatóak (melyek nem teljes terjedelmükben hangzottak el Nagyváradon).

Boros Emőke Blanka Érmihályfalva és talán annak vonzáskörzetében is ismert személyiség. Magyar-angol szakos tanárnő, az érmihályfalvi Zelk Zoltán Általános Iskola egyik meghatározó egyénisége. Személyéért, s ezt túlzás nélkül állíthatjuk, szinte közelharcot folytatnak a szülők, amikor gyermekük az V. osztályba lép, kérve, hogy Ő legyen az osztályfőnök, vagy ha ez nem lehetséges, legalább tanítson az illető osztályban.

Hogy miért van ez így? Talán mert megkapó, kedves, bájos egyénisége mindenkit lenyűgöz első látásra és nem utolsó sorban pedagógiai módszerei, kiváló szakmai felkészültsége is maga mellé vonzza úgy a gyerekeket, mint azok szüleit. Ő az a fajta ember, aki sohasem tudna megbántani senkit, inkább befelé fordulva, magát emésztve viseli el a világtól kapott sebeket.

Számtalan hazai és nemzetközi díjat nyertek az általa felkészített diákok, s ezáltal bevitték az európai köztudatba Érmihályfalva nevét is.

Szakmai tevékenységén túlmenően, igen jelentős a kulturális munkássága, melyekből említést érdemel, hogy:

– szülővárosában Érmihályfalván, a nemzeti ünnepeink méltó műsorvezetője, kulturális és szabadidős rendezvények konferansziéja,

– több éven keresztül versenyzője volt a Bihar megyei Ki Mit Tud? vetélkedőnek, ahol magyar irodalom kategóriában minden alkalommal az első helyen végzett. A későbbiekben félreállt a versenyen való részvételtől, hogy átadhassa a dobogós hely megszerzésének lehetőségét tanítványainak és szabad idejét nem kímélve segítette őket a versenyre való felkészülésben.

– diákként tagja volt a GGG Irodalmi Stúdiónak, majd az alapító tanárnők nyugdíjba vonulása után, immár tanárnőként, két kolléganőjével átvette a csoport vezetését.

– az Ő személye, az érmihályfalvi Móka színjátszó csoport egyik “tartó oszlopa”;. Különleges színészi képességeit e csoport előadássorozatian keresztül mutathatta meg az egész Érmelléken, Bihar megyében és a megyén kívül is. Külföldön is felfigyeltek tehetségére, s így a Hajdúnánási Nemzetközi Amatőr Színjátszó Fesztiválon elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat. A színészet-színjátszás megismerésének vágyát csillapította Budapesten sikeresen elvégzett egy két éves színész-szinkronszínész tanfolyam.

– Thália iránti mérhetetlen rajongását évről-évre igyekszik átadni a diákjai számára, akiket már zsenge koruktól fogva “rákapat”; a színházi élet ízére. Több éve szervezi az érmihályfalvi diákok számára a nagyváradi Szigligeti színház előadásain való részvételt, mely által oltja a gyerekekbe a szép magyar beszédet, a nemzeti öntudatot és nem utolsó sorban a művészet élvezetének semmihez sem fogható vágyát.

Édesapja vallomása szerint:”; a sikerek sohasem bódították el, sőt túlzottan is szerény maradt a mai napig, mert meggyőződése, hogy mindenki jobb és tehetségesebb, mint Ő. Remélem, hogy a mai rendezvény meggyőzi a tanárnőt, a színésznőt, a konferansziét, … a lányomat, hogy környezete igenis értékeli Őt és nagyon hálás a munkásságáért. Tudom, hogy ezt nem csak én gondolom így, hanem megyeszerte mindenki, aki csak ismeri Boros Emőke Blankát! “

A Nyíló Akác Néptáncegyüttes nagy múltra tekint vissza. Alapítója Nyakó József, aki hosszú ideig vezetője és koreográfusa is volt a csoportnak 1981-ben azért tért haza Érmihályfalvára, hogy egy kis színt, egy kis életet, mozgást hozzon városunk kulturális életébe. A nagyváradi Népművészeti iskola koreográfia szakán tanultakat próbálta gyakorlatba ültetni és megtestesíteni egy helyi tánccsoportban. 1983-ban már szervezetten próbált és színpadra is lépett a mai Nyíló Akác Néptáncegyüttes elődje. 1985 végén már megszületett az első, egész estét betöltő önálló műsor. A rengeteg gyakorlást igénylő, igen nehéz elemeket felvonultató, botokkal előadott tánc akár egy országos fesztivál díját is előrevetíti.”; Ezzel a műsorszámmal szerepeltek a „Cântarea României”;, az elmúlt korszak legnagyobb kultúrversenyén is, Zilahon a II. díjat hozták el. Ez volt az első igazi nagy siker. A Nyíló Akác nevet 1988-ban vették fel, utalva ezzel a régió jellegzetes fafajtájára. A kezdeti nehézségek ellenére kitartó munkával sikerült egy mindenki által becsült és szeretett csoportot összeverbuválni. Mivel akkor még nem volt annyi fellépési lehetőség, mint manapság a falunapok és fesztiválok sorozata, önerőből szervezték kiszállásaikat a vidék településeire, valamint azokra a versenyekre, melyekre meghívást kaptak. Az idő múlásával a csoport szakmailag is fejlődött, elkezdtek autentikus népzenére eredeti tájegység szerinti néptáncot táncolni. A Nyíló Akác Néptáncegyüttes köré egy egész kultusz épült fel. Látni lehetett közéleti rendezvényeiken pl. bálokon vagy lakodalmakban azt a mozgáskultúrát, amit az itt tevékenykedő fiatalok elsajátítottak. A szakmailag és hangulatában is különleges repertoárjukkal már teret hódítottak és elismerést szereztek, nem csak a környékbeli fellépéseken, hanem az adandó megmérettetéseken is. Itt említhetjük meg sikeres szereplésüket Marosvásárhelyen, III.hely a Ki Mit Tud? erdélyi döntőjén, valamint a Bálványoson nyert II. díjukat az erdélyi néptánccsoportok versenyén. Ők voltak éveken át az a csoport az egész Partiumban, amely folytonosan magas színvonalon tudta képviselni a magyar nemzeti kultúrát a romániai rendezvényeken, így például Botoşani-ban vagy akár Bukarestben is. Az 1989-ben bekövetkezett fordulat után a csoport számára kiszélesedett a bemutatkozási lehetőség, úgy szakmai, mint a rendszeresség szempontjából. Ott látjuk a csoportot, mint Érmihályfalva leghitelesebb kulturális követét minden rendezvényen, így a már beindult Nyíló Akác fesztiválon, valamint eleget téve különböző meghívásoknak, belföldön és külföldön egyaránt. Nyakó József népművelő 1991-től a helyi művelődési ház vezetője lett, a fiataloknak rendszeres tánc- és mozgáskultúra tanfolyamokat és köröket szervezett. „Amatőrként kezdtük – mondja Nyakó József – és mára a Partium legaktívabb együttesévé fejlődtünk. Hozzáértők értékelték így munkánkat”; Az új hullám megjelentével, amit Sütő Szabolcs és Borbély Simon Csaba képviselt, már vitathatatlan volt az együttes szakmaisága és hírneve. „Úgy gondolom, hogy jó kezekbe és főleg lábakba tettem e hagyatékot, hisz nekem döntenem kellett abban az időben, hogy mivel és hogyan folytatom az életem. A hosszú évek és az elért eredmények igazolták, hogy helyesen döntöttem”;. Borbély-Simon Csaba 2000 óta vezetője és koreográfusa a Nyíló Akác Néptáncegyüttesnek. Természetesen továbbra is számíthattak az alapító Nyakó József segítségére. Az ezredforduló rengeteg meghívást hozott az együttesnek. Budapesten, 2000. jún. 6-án a Petőfi csarnokban Máté Gergő és Megyeri Boglárka elsőként léptek a színpadra. A mihályfalviak méltóképpen képviselték a partiumi, erdélyi néphagyományokat. 2001 tavaszának legnagyobb élménye a Bukaresti Román Televízióban való szereplés volt. 2001. augusztus 4-5: Millenniumi Sokadalom Kolozsváron, ahol Novák Ferenc (Tata) és Stoller Antal gratulált a csoport műsorához. 2002-ben az RMDSZ A Magyar Kultúráért oklevéllel jutalmazza a Nyíló Akác Néptáncegyüttest megyénk művelődési életében betöltött szerepéért. A 2003. november 23-án rendezett Ki mit tud? nagyváradi döntőjében hagyományőrző produkciók kategóriában a Nyíló Akác néptánccsoport I. helyezést ért el,a 2004, 2005-ben rendezett Ki mit tud?-on szintén I. helyezéssel gazdagodott.. 2007-ben II. helyezést, 2011-ben III. helyezést és 2012-ben II. helyezést értek el.. A VII. Debreceni Simonyi Napokon, 2005. november 25.-én Debrecenben Nívódíjat kaptak.

2006 augusztusában a Nyíló Akác Lengyelországban, Ustronban növelte Érmihályfalva hírnevét. A Nyíló Akác Néptáncegyüttes 2006 márciusában megkapta a Bartók Béla Emlékdíjat a Magyar Művészetért Kuratóriumától a magyar művészeti színvonalért, főként a zene és a népművészet, alkotó kultúránk világszínvonaláért. Nagyváradon már két nagysikerű próbálkozás is volt, hogy egy előadáson belül összehozzák Bihar megye legjobb néptáncegyütteseit. 2008-ban a Váradi Biblia és 2012-ben a Fényességes csillag című táncos misztériumjátékban is szerepet kapott a csoport. Egy másik óriási lehetőség a táncosoknak, hogy a makói néptáncegyüttessel már több éve van jó baráti kapcsolatuk. A Magyar Állami Népi Együttes volt táncosával, Doktor Lászlóval, aki a makói Forgatós együttes vezetője, az elmúlt években négy nagy közös műsor készült el. A Hunor, Magyar történelmi táncjáték, a Betlehemi csillag, karácsonyi tematikájú műsor, Kelj föl Petőfi, amely a március 15-ös eseményeket idézi és a Trianon című táncjáték. A tánc kulturális értéket is közvetít az adott nép történelméből. A magyar néptánccal való foglalkozás segít megismerni saját kultúránkat, és hozzájárul nemzeti identitásunk kialakításához. A fiatalok sok élménnyel gazdagodhatnak a tánccal kapcsolatban; népdalokat, régi szokásokat, mesterségeket, helyeket és embereket ismerhetnek meg. A magyar néptánc gyakorlása, vagy csupán annak szeretete, mindenképpen egy speciális közösség tagjává emeli az embert. Borbély-Simon Csaba szavai „Remélem, ahogy eddig, ezután is mindig lesznek olyan emberek, akik tenni tudnak és akarnak azért, hogy összefogják a néptáncot kedvelő embereket. Ha ez így lesz, akkor van jövője a Partiumban, Érmihályfalván a néptánc és a néphagyományok megőrzésének, továbbadásának, átörökítésének.”;