Csütörtökön kora este rendhagyó módon nem kapcsolt be a közvilágítás a sötétedéssel egyidőben. Ennek “ünnepi” indoka volt, hiszen az RMDSZ szervezte Mikulást váró ünnepség része volt a díszkivilágítás ünnepélyes felkapcsolása.
A Széchenyi téren már nap közben feldíszítették a fenyőfát, helyükre kerültek a villanyfüzérek – fenyőfa áll a körforgalom közepén lévő zöldövezetben is.
Az ünnepség időpontjának közeledtére megszólalt a zene a főtéren, és egyre nagyobb tömeg gyűlt össze, a kellemetlen hideg ellenére.
Néhány perccel a meghírdetett 17.30 órás időpont után sorakoztak fel a Kis utcai óvoda kiscsoportosai Szilágyi Melinda óvónő vezetésével a tömbház előtti emelvényre, ahol egy főkapcsoló volt elhelyezve. A közös visszaszámlálást Sütő Judit, az RMDSZ titkárnője “vezényelte”, majd a gyerekek közösen lekattintották a kapcsolót, és felvillantak nem csak a karácsonyfa, de az ünnepi égőfüzérek fényei is.
Időközben meggyújtották a téren a tábortüzeket, nagy kondérok alatt tüzek gyúltak, hogy készülhessen a forralt bor és a tea, de ami a legfontosabb volt: megérkezett a Mikulás. Sőt, nem is egy, de négy.
A felnőttek a város ismert személyiségeit vélték felfedezni a bajusz és a szakál alatt, ám ez csak hasonlóság lehetett… Mindez természetesen nem zavarta a gyerekeket, akik – kisebbek és nagyobbak egyaránt – hosszú, fogyni nem akaró sorban vártak az édességekből állt ajándékra. Az előre elkészített 300 csomag hamar elfogyott, így két Mikulás utánpótlásért kellett szánra pattanjon, a hátramaradt másik kettő ellenben derekasan állta tovább a “rohamot”, és végül több, mint 500 ajándékot kézbesítettek. Az igazságosság érdekében Sütő Judit minden ajándékot átvett gyerek kezére egy pecsétet tett, ám így is előfordult, hogy némely gyereknek virgácsot is kellett volna adni, mert huncutkodott, és megpróbált túljárni a Mikulás eszén…
Ellenben olyan gyereket is láttunk, akit annyira meghatott a Mikulással történt találkozás, hogy nem is engedte anyukájának, hogy az megfogja a kezét, nehogy elmosódjon a pecsét, mert “azt a Mikulástól kapta”!
A forralt bornak és a meleg teának is nagy keletje volt, nemkülönben a hozzá kínált sajtos és tepertős pogácsának, közben pedig szólt a zene.
Az esemény 20.30 óra körül ért véget, amikorra nem csak a korábbi sok száz fős tömeg széledt szét, de elhamvadtak a tábortüzek is, és a szervezők az utolsó műanyagpoharat is összeszedve hagytak rendet a főtéren.