2015. May 31.
A XIX. században országosan ismert betyárról, Dobos Gáborról gyűjtött történetek, nóták második részét adja közre alább Kovács Rozália helytörténész.
Illusztráció - Úrlaky János: Menekülő betyárok
Az Érmellék híres betyárja, kit sárréti betyárnak is neveztek, 1836-ben született Diószegen. Életéről adatok nem maradtak fenn, csak amit a róla szóló történetek, dalok, balladák mondanak el nekünk, halálának helye és ideje is ismeretlen.
Életéről, tetteiről számtalan dal, ballada, igaz vagy csak annak vélt történet, mese maradt fenn.
„Ha felülök én a kis pej lovamra,
arany patkót veretek a lábára.
Kovács legény csak azt véssed reája, hogy
Nincsen zsandár ki elérhet nyomába!”
„Híres ember vót az Érmellék utolsó betyárja: Dobos Gábor…” – kezdődik az egyik róla szóló történet, és így folytatódik:
„Dobos Gábor nyócesztendős korába, lovat lopott a hadadi csárdába, lovat lopott mind a három deres vót, arrul mondják Dobos Gábor betyár vót.” (Hadadnádasd, 1971-es gyűjtés).
Az eddig gyűjtött betyártörténetek szerint több helyen is lopott lovat.
-
Dobos Gábor még tízéves korába, csikót lopott Debrecen városába…mégpediglen feketét. (Szilágyborzás, 1975-ös gyűjtés)
-
Dobos Gábor még húszéves korába, csikót lopott Debrecen városába. A csikónak a négy lába kesely volt, onnan tudták Dobos Gábor betyár volt. (Szilágysági népdalszöveg, 2005)
-
Dobos Gábor bort iszik a csárdába, lovat lopott a szépvízi vásárba. Lovat lopott mind a három deres volt, arról tudják, hogy a babám betyár volt. – Nyisd ki babám zöldre festett kapudat, vezessem ki kesely lábú lovamat. Adjál zabot, adjál szénát eleget, úgysem élek több szép napot teveled.” (Albert Ernő gyűjtése, 2004)
-
Dobos Gábor nyolc esztendős korába, lovat lopott az aradi vásárban. Lovat lopott, mind a hat egyszínű volt, kitetszik, hogy Dobos Gábor betyár volt. (Kalotaszegi népdal)
-
Dobos Gábor már tízéves korában, lovat lopott az aradi vásárban. Ő lopta el a vármegye 16 lovát, kit még ma is keres az egész ország. (Bihartorda)
-
Dobos Gábor még húszéves korába, csikót lopott a szegedi csárdába, csikót lopott, mind a három deres volt, onnan tudják Dobos Gábor betyár volt. ( Hegyközszentmiklós, 1980).
-
Dobos Gábor nyolc esztendős korába, lovat lopott az aradi vásárba…a vásárba tanálkozott egy gazda, azt kérdezi, hogy hun a lónak gazdája? – Miért kérdezi, hogy hun a lónak a gazdája, itt a hat ló, hatszáz forint az ára. (Dobos Gábor balladája, internet)
- Dobos Gábor bujdosik az erdőbe, Isten tudja, mikor jön ki belőle
- Ne bujdossál, Dobos Gábor, gyere ki, Gyémánt Trézsi sírva keres ideki.
-
Nem megyek én, kutya asszony, megcsaltál, gyócsingemből fehér alsót csináltál.
-
Fehér alsó, körül csipkés az alja, én vagyok a Dobos Gábor babája. (Csokaly, 1980).
„Dobos Gábor bujdosik az erdőbe, Isten tudja, hogy bújik ki belőle. Tölgyfa alá köti piros pejlovát, csipkefa alatt mulassa ki magát.
-
Ne mulassál, Dobos Gábor, gyere ki, régen vár már Gyémánt Trézsi ideki.
-
Nem megyek ki, Gyémánt Trézsi megcsaltál, gyócsgatyámból fehér alsót csináltál. (Hegyközszentmiklós, 1980)
„Dobos Gábort a csendőrök megfogták, kezét, lábát rögtön összevasalták. Sárga lóvas van a kezére zárva, így tudják, hogy mit tett betyár korába. Zöld asztalon ég a gyertya sorjába, Dobos Gábor szomorkodik magába.
– Ne szomorkodj Dobos Gábor hanem gyere ki, vár téged egy barna kislány ideki.
-
Nem megyek ki barna kislány megcsaltál, gyócs gatyámból fehér alsót csináltál.
-
Fehér alsó körül fodros, csipkés az alja. Szerettelek már 10 éves korodba.(Dobos Gábor balladája).