Az “Egy grófi esküvő 1855-ből” című írásom megjelenése óta eltelt 2 esztendő alatt még több adat, fénykép került elő, s ezekkel kibővítve újraírtam a történetet.

Érmihályfalva az 1800-as években is jelentős település volt, 1846-ban szabad mezőváros, az akkori pecsét tanúsága szerint. De ha mezőváros volt is, nem sok grófi esküvőnek volt tanúja. A református anyakönyv “összeesketődtek 1855-ben” – részében olvashatjuk, hogy 1855. augusztus 1-én esküdtek örök hűséget egymásnak az érmihályfalvi református templomban ippi és érkeserüi Fráter Béla és gróf Rhédey Júlia.

Bár a jegyespár egyik tagja se Érmihályfalván született, számtalan rokoni szállal kötődtek a településhez, az egyházi szertartás az itteni református templomban volt. Özv. Gencsy Pálné, Kazinczy Amália, Kazinczy Ferenc unokahúga az esküvői szertartás után a násznépet villásreggelin látta vendégül.

A vőlegény ippi és érkeserűi Fráter Tamás (1826-1865), Bihar vármegye perceptora 1826-tól 1838-ig, és Szilágyi Johanna fia Fráter Béla (1831-1919), a menyasszony gróf Rhédey Lajos, aki 1770-1831 között élt (1808-ban nyert grófi címet), és Cserei Heléna leánya gróf Rhédey Júlia (1837-1924).

Az egykori leírások szerint: ”A lakodalmas menet Érmihályfalváról nehéz, színes selyemkendőkkel és kokárdákkal díszített négyes és ötös fogatokon hajtott át Semjénbe. Elől a fiatal pár négyes feketével. Semjén szélén rózsákkal díszített diadalkapu fogadta a menetet s a lakodalmas vígasság másnap reggel nyolc óráig tartott.”

Az esküvő részleteit hatvan év múltával, 1915-be a Nagyvárad című Bihar megyei lap közölte, bizonyára egykori tudósítás alapján, a házaspár gyémántlakodalma alkalmából.

A cikk szerint a menyasszonytáncot Radványi István kamarás lejtette, régimódi előkelő tánclépéssel és illedelmes magatartással. Zenét a régi úri világ közkedvelt muzsikusa, a hírneves Boka Samu szolgáltatta. A vendégek közt voltak még alsódraskóczi Morvay Károly és neje Kecskés Júlia, özvegy Radványi Ferencné Fráter Petronella, Fráter Pál IX. és Papp Antal földbirtokosok.

„Násznagyok voltak: Rhédey László Zemplén megyei főjegyző, Kazinczy Ferenc őrnagy. Vőfélyek, Fráter Gyula, Radványi István és Dráveczky Aurél. Nyoszolyóleányok: Szilágyi Vilma, Radvánszky Lujza, Gencsy Irén, Gruden Ilona és Décsy Mária.”

Kilenc gyermekük született Zoltán, Gabriella, Tamás, Emma, Polin, Kata, Béla, Ernő, és Loránd, utóbbi a legnagyobb magyar dalköltő.

Gróf Rhédey Júlia, mint az érsemjéni Fráter kúria nagyasszonya öregkori alakja így jelenik meg Dizséri Eszter: Zsindelyné Tüdős Klára című könyvében: „Szikár, finom profilú öreg hölgy volt és igen büszke arra, hogy rokonságban volt az angol királyi házzal. Régi főúri nagyasszonyok módjára nagy kertész volt.”

Csősz Irma: Rhédeyek és Fráterek című könyvében ezt megerősíti: „Fráter Lorándnak az édesanyja volt a környék legidősebb s egyben a legaranyosabb dámája. Idős korában is kellemes, szorgalmas, igényes, nemes hölgy volt.”

Fráter Béla és gr. Rhédey Júlia gyermekei:

Zoltán +

Gabriella (Incze Kálmán)

Tamás (1. Szlávy Irén, 2. Marjasovszky Eszter)

Emma (Szunyogh Zsigmond)

Polin (Fényes Zoltán)

Kata

Béla (1870-1935, dalköltő, Mikó Ilona – Disznajó)

Ernő +

Lóránd, a dalköltő (1872-1930, Plósz Eugénia)

                   Kovács Rozália

     Forrásanyag:

– Csősz Irma: Rhédeyek és Fráterek 60.old., 31.old.

– Kovács Rozália: Nagy családok, fényes idők 76.old. Rhédey Júlia és Fráter Béla esküvője Érmihályfalván 1855-ben.(Técsői Móricz Béla adatai alapján)

– Ippi, érkeserűi, bélmezei és rogozi Fráter család leszármazási sorrendje , 19.old.

– Érmihályfalvi református esketési anyakönyv 1855-ből.