Taar Ferenc rektortanító 1921-1930 között tanítóskodott Érmihályfalván, 1923-ban nősült meg feleségül vette Román Ilonát, aki családjával a 109. szám alatti házban lakott. Román Ilona egyik, ma is meglevő elemi iskolai bizonyítványát az érmihályfalvai református elemi népiskolában, 1913-14-ben Végh József iskolaszéki elnök és Ürögi Sándor ig.tanító írta alá.
Gyermekeik Ferenc, aki 1924. november 21-én született Érmihályfalván, és István.
Taar Ferenc és későbbi felesége, Román Ilona is részt vett a település művelődési életében. Megőriztek a dokumentumok között egy meghívót 1921-ból, akkor Ella asszony címmel egy 3 felvonásos vígjátékot adták elő, ebben Román Ilonka mellett Taar Ferenc is szerepelt. A meghívó szövege: „A Valea lui Mihai-i tanítók a szegény gyermekek karácsonyi felruházására és a tanítók segélyegyletének alapja javára a nőegyesület vezetőségének védnöksége mellett műkedvelői előadással egybekötött táncmulatságot rendeznek”.
Taar Ferenc tanítói, nevelői, oktatói tevékenységéről is maradtak fenn adatok, iratok.
Megőrizték az 1923-24 iskolai évből a Tanárok zsebkönyvét, mely az Órarenden kívül az I., II., és III. osztály névsorát is tartalmazza, és Taar Ferenc tanító feljegyzéseit.
I. osztály: Fülöp Ilona, Jeszenszki Ilona, Paál Irén, Schvarc Irén, Praszler Gyula, Király Dániel, Paál Lajos, Fisch Ernő, Szilágyi Miklós, Koppányi Dezső, Rimay Lajos, Katz Imre, Kukucs János, Fridman Zoltán, Rubinstein Miksa, Schvartz Zoltán és Goldstein Ernő.
II. osztály: Müllern Mária, Pollák Irén, Fridman Irén, Pollner Anna, Paál Jozefin, Praszler László, Eisek Sándor, Király Imre, Zumpfe László, Praszler Gyula.
III. osztály: Farkas Róza, Ábrahám Margit, Schönfeld Anna, Rubinstein Bertalan, Praszler László.
1924-ben vizsgát tesz, hogy románul is taníthasson. Másolatban ez a bizonylat megtalálható, mely szerint „Dlui Francisc Taar… conform ordinului nr. 7160/1924 … vi se face cunoscut, ca in urma examenului prezentat… ati fost declarat apt de a preda in limba romana.”
Az 1925-26. iskolai évben már “Almanachul profesorilor” a zsebkönyv neve. Ebben a noteszben nincs se órarend, se gyermekek neve nem szerepel, hanem 27 iparos neve és foglalkozása van felírva. A zsebkönyv Adolf Schwartz compactor Valea lui Mihai-i műhelyében készült.
Ez az érdekes iparos-névsor 1925-ből a következő:
Boros Gheorghe cipész, Kocsis Imre szabó, Katz Mór szabó, Seierlich Ferenc kádár, Borbély Imre asztalos, Farkas Adolf pék, Szilágyi Lajos cipész, Paál Imre cipész, Salánki Gyula cipész, Almási Géza borbély, Boros Imre pintér, Csűri István csizmadia, Katz Ernő asztalos, Grünberger Ernő asztalos, Budai György órás, Hász Zoltán szabó, Boldog István órás, Veress István asztalos, Glückman Sándor bádogos, Vizi Albert asztalos, Gyenge József molnár, Klein Ignátz szabó, Gacsádi Károly gépész, Papp Ferenc cipész, Marozsán József cipész, Szentmiklósy Sándor cipész, Sórián József csizmadia. –
1930-ban került át családjával Bagamérba. Fia, ifj. Taar Ferenc 1999. szeptember 5-én írja visszaemlékezésében: „Taar Ferenc hosszabb ideig szolgált kántori és igazgatói minőségben Érmihályfalván. 1930-ban a bagaméri református egyházközség meghallgatása után, egy pályázat eredményeként, megválasztotta kántornak és az elemi iskolák igazgatójának.”
Haláláig, 1949-ig Bagamérban élt és dolgozott, mint kántor-tanító.
1949-ben halt meg. „Temetésén az egész falu gyászolta, s a környék kántorai is jelen voltak, a dalárdával együtt énekeltek” – emlékezik fia.
Gondozott sírján csónak alakú fejfa van, felirata: „ABFRA / Itt nyugszik/ Taar Ferencz/ tanító szül./ 1900-ban—/1949.VII.31/”—
Ráerősítve kis réztáblán az írás: Taar Ferenc ref. ig. kántortanító 1900-1949.
