A köbölkúti Rákóczi család lovardájáról még januárban írtunk. A családfő, Rákóczi Lajos (aki nem leszármazottja II.Rákóczi Ferenc fejedelemnek) már akkor elárulta szoborállítási szándékát, illetve annak eredeti kivitelezési tervét. Egy úgynevezett “élő szobrot” álmodott meg: háza kertjében egy tűzhalálnak nevezett betegségtől megtámadott gesztenyefát csonkoltak, a torzót kezeléssel megmentették a pusztulástól, és a terv szerint ebbe faragta volna bele Szabó István monospetri származású, nagyváradi lakos fafaragó mester (a többi szobornak is alkotója) a fejedelmet. Vasárnap megtudtuk, hogy menet közben kiderült: a fatörzs belseje ezt nem teszi lehetővé, így a cserfából készült szobornak a “talapzata” lett a törzs, melyen vannak hajtások, s remélhetően kizöldellve egy élő hátteret adnak a szobornak.

A vasárnapi ünnepség apropóját adta, hogy az első országos magyar szabadságharc vezére 280 éve, 1735. április 8-én hunyt el Rodostóban, illetve hogy annak idején Székelyhídi Kiáltványként jelent meg a rácokhoz írt levele, melyben a régió fosztogatásának beszüntetésére és szabadságharchoz történő csatlakozásra szólította őket.
(forrás: erdon.ro / Rencz Csaba)