,,Olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak.”

A címbéli idézet Kodály Zoltántól származik (ez akár mottója is lehetne a sorozatnak), amely a Városházi nyári esték legutóbbi rendezvényén hangzott el. Papp István és Tóth Lilla, debreceni művészek, talán az eddigi legfajsúlyosabb műsort hozták el nekünk.

 A szülőföldhöz való kötődés, a hazaszeretet, és az egymás iránti elkötelezettség és felelősségérzet mind fontos része az életünknek. Dsida Jenő,  Csóri Sándor, Szilágyi Domokos, Gál Sándor,  Jókai Anna vagy Reményik Sándor gondolatai adnak kapaszkodót arra, hogyan tudjuk egymást erősíteni a szétszakítottság ellenére is. Tóth Lilla énekhangja és hegedűjátéka és Papp István mélyen átélt előadásmódja, magával ragadta a közönséget.

Trianon fájdalmával kezdődött az előadás, átölelve a múlt évszázadot, irodalmi és zenei műveken át, hogy végül megérkezzünk Jókai Anna: Ima Magyarországért című versével az est záró költeményéhez.

A jelenlévők hosszú vastapssal jutalmazták az előadást.