A választási kampányban elhangzott egyik ígéret volt – minden jelölt részéről valójában -, hogy Érmihályfalván (is) nagyon fontos lenne vállalkozók letelepedése, ezáltal új munkahelyek teremtése. Alig lépett hivatalba az új városvezetés, máris arról hallani városszerte, hogy számtalan cég érdeklődik. Nyakó József polgármester kérdésünkre elmondta: a közszájon forgó hírek egy része valós, más része inkább csak az emberek vágyát tükrözi. Például az egykori Vágóhíd területén (a határátkelőhöz irányuló út mentén) már korábban szándékozott egy vállalkozó úgynevezett keksz-gyárat létrehozni. Valami építkezés zajlott is ott, de a jelenlegi városvezetők hivatalosan nem tudnak semmilyen fejleményről.
Azt is beszélik, hogy az egykori Dohánygyár területére költözne át Margittáról egy autóalkatrész-kiegészítőket gyártó cég – erről sem tud az elöljáróság, mint ahogyan arról az állítólagos kötőelem (csavar)-gyárról sem, ami egyesek szerint az egykori téglagyár helyén létesülne. Szerencsére azonban be lehet számolni több valós jelentkezőről is. A Százhold negyedben kijelölt ipari parkban 3 hektárt vesz koncesszióba egy kolozsvári székhelyű cég, mely napelemekkel termel villamosenergiát, amit a helyszínen meglévő lehetőséget kihasználva már ott “betáplál” az országos hálózatba. A beruházás értéke 1.8 millió euró. A terület bérleti díja 50 euró/év/ha, ami nem nagy, de ennél többet jelent, hogy munkahelyeket teremt, illetve a cég a helyi költségvetést fogja gyarapítani adójával. Egy másik vállalkozás egy hűtőházat épít az egykori Arovit konzervgyár területén, ami szintén fejlődést és fejlesztést jelent, és nem utolsó sorban munkahelyeket, fejtette ki a polgármester, aki egy harmadik lehetőséget is bemutatott.
Ez az önkormányzat és egy bukaresti képviseletű cég partnerségével valósulna meg, Európai Uniós támogatással. Egy olyan nád-szerű (Miscanthus) energiahordozó növény kisérleti telepítéséről lenne szó, amihez a város határában 60 hektár homokos, mezőgazdasági szempontból gyengén kihasználható területet használnának fel. A 4 ezer eurós költségű kísérleti telepítéshez az önkormányzat 2%-kal kell hozzájáruljon, a természetes energiahordozó növény pedig egyszeri befektetés, vagyis telepítés után 25 évig él, belőle száraz állapotban nagy tüzelőértékű brikett készíthető, míg zöld állapotában metángázt termel. Természetesen a növénynek van egy kitermelési, betakarítási ideje, és a szakemberek szerint a hagyományos mezőgazdasági termeléshez képest többszörös hasznot hozhat. Ehhez a termeléshez is munkásokra lesz szükség, sőt, mivel más településeket és más területeket is kiszemeltek termesztésre, egy brikettkészítő üzem építése is szóba került, ami újabb munkahelyeket jelenthet.