Azzal nem érnénk semmit, ha nálunk gyengébb csapatokkal játszanánk edzőmeccseket, és azokat esetleg nagy gólaránnyal legyőznénk, mert a javítani való akkor látszik meg, ha erősebb az ellenfél, aki küzdelemre sarkall, fogalmazott Szabó Zoltán a találkozó után, melyen az Unirea a Szatmári Olimpia másod- és negyed vonalas gárdáiból összeállított “válogatottat” fogadta.
Már a kezdő sípszó utáni pár percben kaphattunk volna akár két gólt is, ami azt mutatta, hogy az ellenfél nem veszi félvállról a találkozót, és a továbbiakban is keményen támadtak, ám három olyan gólt kaptunk, melyeket egyéni hibák okoztak, tehát viszonylag könnyen elkerülhetőek lettek volna nagyobb összpontosítással. Rossz hír volt, hogy Illés megsérült, helyét Vadkerti foglalta el.
A szünetben Szabó Zoltán a “gyenge játékot” kérte számon tanítványain, akik a második játékrész első felében is leginkább a védekezéssel voltak elfoglalva. A félidő közepe táján jutottunk levegőhöz, amikor már nekünk is voltak próbálkozásaink az ellenfél kapuja előtt.
Mindenképpen pozitívum, hogy az Unirea játékosai végig bírták az iramot, ide értve a becserélt fiatalokat is, aki bátran “szembeszálltak” az ellenfél B-ligás játékosaival is.
Unirea: Ármós (Szász) – Horváth, Ruszkai, Létai, Csiri, Fele S. (Nagy), Fele Sz. (Kiss), Illés (Vadkerti), Gábor, Sándor (Tatai), Keresztúri (Kerezsi).
Az Unirea szerdán délután a Partium FC-t, pénteken délután a Nagykárolyi Kinder korosztályos csapatát fogadja, mindkét találkozó 16 órakor kezdődik.