2013. April 12.
A kultúrházban tartott előadás után a Máté Imre Városi Könyvtárban folytatódott a Magyar Költészet Napjának ünneplése, ahogyan a megjelentek fogalmaztak: családi körben, egymás és a versek társaságában.
A költészet napján, a könyvtárban
A kultúrházban tartott előadás után a Máté Imre Városi könyvtárban folytatódott a Magyar Költészet Napjának ünneplése, ahogyan a megjelentek fogalmaztak: családi körben, egymás és a versek társaságában. A szervezők meghívása ugyanis úgy szólt, hogy mindenki hozza magával kedvenc versét, és ezt meg is tette a mintegy húsz érdeklődő, kik a kultúrházból vonultak át a tékába.
Szalai Ilona könyvtáros köszöntötte a verskedvelőket, majd Sillye Judit helyi költő (kinek Nyíló Akác Napokra jelenik meg kötete) alkalmi beszédet mondott a költészet napja kapcsán, például megfogalmazva véleményét, miszerint mindenki lelkében ott a vers, csak vannak akik hamarabb, mások később fedezik azt fel. Hozzátette: az igazi “olvasó ember” szereti a prózát is és a verset is, az újságot is, és a kor követelményeinek megfelelően, amikor az irodalmat már az interneten “adják el”, a blogokat is.
Ezután kötetlen beszélgetés kezdődött a versekről – és azok kapcsán a világ dolgairól. Sorra hangzottak fel a kedvenc versek, a legfiatalabb verselő 5 éves volt, míg a legidősebb 60. érettségi találkozójára készül idén (csatolt képünkön).
A találkozó végén egyhangú helyeslés fogadta az ötletet: hasonlóakat rendezzenek ezentúl havonta, nem csak veresek okán, hanem beszélgetni bármilyen, a résztvevőket érdeklő témáról.