“Rudolf és Ágoston sorsa – a legenda szerint – Jókai Mórnak kínált élet-anyagot a Kőszívű ember fiai című regény megírásához.” Sok egyéb mellett erről is olvashatunk Kovács Rozália helytörténésznek a szabadságharc helyi vonatkozásairól szóló írásában.

Furcsa történetek maradtak fenn a temetőről, hiedelmek szellemekről és “bátor” emberekről, bujkálókról. Régen úgy hitték, hogy éjfélkor szellemek jönnek ki a sírokból, kriptákból. Kovács Rozália helytörténész írása.

Húsz éve, 1998-ban jelent meg a város első monográfiája Érmihályfalva címen. Kovács Rozália helytörténész emlékezik meg az évfordulóról.

Kuthy Lajosra, a 205 éve született íróra emlékeztünk. Kovács Rozália helytörténész írása.

Gencsy Zsigmond Rákóczi fejedelem ezredese volt. Feleségéhez írott leveleiből azokat a részeket idézi sorozata utolsó részében Kovács Rozália helytörténész, melyekben egyetlen fia, Sámuel sorsa felől rendelkezik.

Gencsy Zsigmond Rákóczi fejedelem ezredese volt, kinek felségéhez írott leveleit ismerteti ezúttal Kovács Rozália helytörténész.

Nemes Gencsy Zsigmond érmihályfalvi ezredes 1704 – 1706 között írt leveleiből Kovács Rozália helytörténész idéz. Sorozata első része olvasható alább, az idézetek a hadi helyzetről szólnak.

Eltűnt települések, melyek nagyon régen Érmihályfalva nagyhatárában állottak: János-telek és Tárnok. Kovács Rozália helytörténész próbálkozik meg az idegenvezetéssel.

Igaz történet a vízimalom javításának elmaradásáról 1854-ből és arról a 3 Ferencről, akik „mint legények fogadtatván fel” dolgoztak ott. Kovács Rozália helytörténész korabeli dokumentumokból ihletődött írása.

Az Érkenézben született Szlávy Gizella (1867 – 1897) az érmihályfalvi dr. Fráter Gáspárhoz ment férjhez. A család megőrizte egyik, menyasszonyként jegyesének írt levelét. Kovács Rozália helytörténész ebből is idéz a csupán 30 évet élt Szlávy Gizellára emlékezve.

Kovács Rozália helytörténész és Szilágyi Andrea muzeológus Bagamérban járt helytörténeti kutatást végezni. Munkájuk eredményét előbbi mutatja be, írása második része következik.

Kovács Rozália helytörténész és Szilágyi Andrea muzeológus Bagamérban járt helytörténeti kutatást végezni. Munkájuk eredményét előbbi mutatja be, írása első része következik.

Pár nap múlva lesz 72 éve, hogy az 1884-ben Érmihályfalván született Nagy Zoltán költő meghalt. Hogy miként esett rablógyilkosság áldozatává, az is kiderül Kovács Rozália helytörténész írásából.

2013. januárjában Egy számla és egy sírkő címmel közöltünk adatokat a Benedek család egyik tagjáról, Benedek Mátyásról. Azóta az egész családról kerültek elő fontos és érdekes adatok, amiket Kovács Rozália helytörténész oszt meg velünk.

1855. augusztus 1-én esküdtek örök hűséget egymásnak az érmihályfalvi református templomban ippi és érkeserűi Fráter Béla és gróf Rhédey Júlia. A korabeli történéseket Kovács Rozália helytörténésztől tudjuk meg.

A huszadik század eleji, régi lapokat olvasgatva sok érdekességet találunk városunk eseményeiről, emberekről, dolgaikról. Így akadt Kovács Rozália helytörténész a Nagykároly és vidéke lapban néhány tűzeset hírére.

A debreceni Déri Múzeumban találtunk olyan fényképeket, melyek városunk régi lakosait ábrázolják. A megtalált képek közül kettő Sárközy Ferencné, született Sárközy Johannát ábrázolja.
Ki volt Sárközy Johanna? Kovács Rozália helytörténész adja meg a választ.

Az érmihályfalvi református egyháznak közel 20 esztendeig, 1894-től 1913-ig volt lelkipásztora Szathmáry Sándor (1855-1915). Alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

Fekete Károly (1898. – 1981. december 5.) érmihályfalvi festőművészre emlékezünk, aki 35 évvel ezelőtt halt meg.

Pár napja emlékeztünk az ’56-os forradalomra, annak 60. évfordulóján. Az Érmihályfalvi Csoport perében elítélt Földesi Ilona emléktábláját 10 éve avatták fel, ennek apropóján idézi fel “Veronika testvér” alakját Kovács Rozália helytörténész.

A Nagy Imre lelkésznek állított sírjel éppen idén 100 esztendős… lett volna, ha nemrégiben el nem tűnik. Hiányát Kovács Rozália helytörténész fedezte fel.

A nemes Lovass család ma Ausztráliában élő egyik tagja látogatott el szeptemberben városunkba. Ő Lovass Ferenc, I. Lovass Dániel ükunokája, kísérője Kovács Rozália helytörténész volt.

Kovács Rozália helytörténész a BÉKE napokban tartott érmihályfalvi összejövetelén olvasta fel alább olvasható, az 525 éves harangról szóló írását.

Bernáth Lajos ugyan Érmihályfalván született, de élete, családja Hosszúpályihoz kötötte, ami szintén a Bernáthok birtoka volt. Kovács Rozália helytörténésztől tudunk meg többet az érmihályfalvi Bernáth család egyik jelentős tagjáról.

Ürögi Sándor kántortanítót városunk neves kántorai között tartják számon a feljegyzések. Alakját Kovács Rozália helytörténész idézi fel.

A bernáthfalvi Bernáth család érmihályfalvi ágának egyik jelentős tagja Bernáth Vince, a felnőtt kort megért gyermekek legkisebbike. Családjáról nemrég fotókat talált Kovács Rozália helytörténész a debreceni Déri Múzeumban.

Korábban már jelent meg Kovács Rozália helytörténész tollából visszaemlékezés Vida József néhai tanítóra. A debreceni Déri Múzeumból nemrég fotók is előkerültek, így újból feleleveníti az oktató alakját.

Nemrégiben került elő a debreceni Déri Múzeumból bernáthfalvi Bernáth Gyula eddig nem ismert néhány családi fotója. Kovács Rozália helytörténész mutatja meg nekünk ezeket.

Száznyolc évvel ezelőtt, 1908. május 28-én halt meg Érmihályfalva 1874-94 közötti vezető jegyzője, Jakab Mihály, kinek életét Kovács Rozália helytörténész eleveníti fel.

Kovács Rozália a Bernáth és a Bujanovics családhoz kötődő történeteket oszt meg velünk régi feljegyzésekre és néhai adatközlőkre hivatkozva.