Kezdjük ott, hogy Bernáth Gedeon feleségével Boronkay Máriával építette a kastélyt városunkban. Róla 2012-ben és 2014-ben részletesen írtam a “Honismeret” rovatunkban.

Bernáth Gedeon (jobról) és Boronkay Mária öt gyermeke közül most csak II. Gedeonnal foglalkozunk, aki 1804-ben született Érmihályfalván, itt is halt meg 1878-ban. Felesége Bónis Karolina (1809-1839).

 Gyermekeik  Bernáth Gyula (1825-1871) és Bernáth Béla (1836 – ?).

A Bihari Diéta könyv II. 66. oldalán ismerteti Bernáth Gyulának az 1848-as szabadságharcban folytatott tevékenységét: „Bernáth Gyula főhadnagy, volt önkéntes, 1843-ban a 9. huszárezrednél szolgált. 1848 júniusában önkéntes lesz a Debrecenben szerveződő 10. honvédzászlóaljnál. A nyári délvidéki harcok során tizedessé léptetik elő. Októberben hadnagy a 23., majd 1849 februárjától főhadnagy a 63. zászlóaljban. A nyári hadjárat idején beteg. A kiegyezés után törvényszéki írnok Bihar megyében.”

Ő örökölte a tiszadadai birtokot. 1871. novemberében halt meg sűrákban, 45 évesen, a családi kriptába temették. Felesége Bernáth Lujza (1833-1856), korán meghalt gyermekszülésben. Gyermekeik Lajos (balról, 1852. december 2. – ?) és Karolina (1854-1878), aki Szártori Dezsőhöz megy feleségül, 1877-ben esküdtek. Több adatunk Karolináról és családjáról nincs.

Bernáth  Gedeon II. másik gyermeke Bernáth Béla született 1836-ban. Övé a Bernáth birtok szentgyörgyábrányi része. Felesége Komáromy Nagy Amália. Lányuk Lujza (1856-1914). Az anyakönyvekbe még 8 gyermeket jegyeztek be, de ezek a testvérek még egész kiskorukban meghaltak.

         Bernáth Lujza hozzámegy első unokatestvéréhez Bernáth Lajoshoz,

a Bernáth Gyula fiához. Három gyermekük született:

– Lujza (1878-1881, alább)

– Gizella (1883-1972), férje dr. Barabássy István, aki 1912-ben a Bernáth család mihályfalvi ágának történetét megírta a Genealógiai füzetekben (lentebb). A család először Debrecenben él, majd Pestre költöztek, leszármazottaik élnek ma is.

– Lajos (1895-1917) huszárfőhadnagy, aki hősi halált halt a “Nagy háborúban”.

(Barabássy Gizella képe és gyászjelentése legalul.)

A család egy másik kevésbé ismert tagja Bernáth Etelka, ki Bernáth József (1801-1860) unokája.

          Bernáth Etelka – avagy amikor a helytörténész téved

 2001. óta foglalkozok a bernáthfalvi Bernáth család érmihályfalvi ágának történetével és mégis az történt, hogy figyelmetlen voltam, s  két  Etelka nevű családtagot, akik városunkban születtek, összekevertem.

Adatközlők szerint a református templom alatti kriptában van egy 1864-ben született és meg is halt Bernáth Etelka nevű gyermek koporsója, de nem tudjuk, kik lehettek a szülei. A másik Bernáth Etelka 1861-ben született és  a Bernáth Kálmán lánya.

Íme az adatok:

„A templom és az imaház alatt, az 1947-48-as években  zajló építkezéskor több kriptát fedeztek fel. Az egyik a Bernáth család sírboltja. 1946-47-ben az imaterem alapjának ásásakor berogyott a kripta, létrán másztam le és egy kicsi gyermekkoporsó fedelét felemeltem, a szemfedő lekushadt, gyönyörű kisgyerek feküdt benne földig érő zöld ruhában. A koporsón felirat: Bernáthfalvi Bernáth Etelka, élt 6 hónapot – 1864.” 

Az adatközlő Bors Erzsébet és Györkei Ilona.

Ezek az adatok a Hol sírjaink domborulnak kötetben jelentek meg a (157. oldal) Szuhányi Katalin írásában.

Az eddig megtalált Bernáth családfák említenek egy Bernáth Etelkát, mint  Bernáth Kálmán leányát, de mivel nem volt hol utána nézni, hát betudtuk, hogy ő az, aki 1864-ben meghalt. A gyakorlatból pedig kellene tudni, hogy egy hat hónapot élt csecsemőt nem tüntetnek fel semmilyen családfán.

A Debrecenben élő dr. Bakay Mária a család egyik tagja és kutatója hívta fel a figyelmet arra, hogy Bernáth  Kálmánnak (1832-1886) és feleségének Komáromy Nagy Jozefának (1838-1903) 1861. május 9-én Érmihályfalván született egy Etelka  Ágnes nevű lánya, aki Debrecen lakott, a  Hatvan utcában, és aki 1883. október 20-án Debrecenben hozzáment Szunyoghy István (1858-1885) földbirtokoshoz, aki Debrecen, a Kis Csapó utca  794. szám alatt lakott, református és 25 éves volt, Érsemjénben született  1858. augusztus 1 –én és tartalékos katonatiszt volt a 39. gyalogezredben.

Egy gyermekükről is tudunk, Szunyoghy  Barnabásról, aki 1884-ben született Debrecenben. Felesége Karakas Mária. Annyit tudunk még, hogy Szunyoghy Barnabás 1911-ben Székelyhídon volt ügyvéd és könyvet írt a Szunyoghy családról.

Múltunk neves kutatója, Jakó Zsigmond professzor ezt mondja a helytörténeti kutatásról, idézem:

“A  historikus ugyan tévedhet, téved is, de sohasem torzíthat (…) Szava építhet, és rombolhat, eligazíthat és tévútra vezethet. A tolmács erkölcsi felelősségének állandó érzékelése nélkül nem szabad a múlt vallatására vállalkoznia senkinek.”