20 éves az Érmihályfalva kismonográfia

20 éves az Érmihályfalva kismonográfia
2018. February 23.
Húsz éve, 1998-ban jelent meg a város első monográfiája Érmihályfalva címen. Kovács Rozália helytörténész emlékezik meg az évfordulóról.
20 éves az Érmihályfalva kismonográfia

Ez a “könyvecske”, ahogy Báthori Ferenc, a könyv főszerkesztője nevezi “számadás önmagunknak és másoknak, elődöknek s unokáknak.” Mintha kiáltana felénk a múlt” – írja tovább – “őrzitek-e mit apáitoktól kaptatok? ( …) A megszólításokra válaszunk csak egy lehet: Itt vagyunk! Dolgozunk!”

Báthori tanár úr a Bihari Naplónak azt nyilatkozta a kismonográfiáról, hogy “a mihályfalviak régi álmát váltottuk valóra. Az volt a célunk a könyv megjelentetésével, hogy gazdagítsuk, fejlesszük közösségi önismeretünket, hisz múltunk és jelenünk ismerete nélkül jövőnket sem tervezhetjük.”

Báthori Ferenc, Bokor Irén és Kiss-Kőrösi Jolán szerkesztették ezt a hézagpótló kiadványt.

Ezt a jelentős, sok adatot tartalmazó, Mihályfalva történetét ismertető könyvet Balla Tünde ismertette és méltatta a Bihari Naplóban “Érmihályfalva múltja és jelene” című cikkében. “Átfogó kiadványt vehet kezébe az olvasó,  az Érmihályfalva című monográfia feldolgozza az érmelléki város múltját és jelenét, érdekességeit, földrajzi viszonyait, mezőgazdaságát, kultúráját.”

Az Érmihályfalvi Figyelő hozzá teszi “Felsorolja kiváló szülötteit és látványosságait. Nagyító alá kerül a város temetője és annak sirjelei, szerepel benne egy kis akác-történet a fáról, amely Mihályfalva szimbólumává nemesedett.” A Figyelő 4. száma pedig fényképpel illusztrálja a monográfia bemutatóját, melyen a könyv szerzői is láthatóak.

Tusa Ágnes a Bihari Naplóban megjelent Könyvköszöntőjében ezt írja: “Kívánom, hogy ne csak szellemi, erkölcsi számadás legyen és a városhoz fűződő érzelmeket erősítse, hanem anyagi, gazdasági fellendülést is hozzon Érmihályfalvának, egyre többen figyeljenek fel e valaha igen gazdag, virágzó, szorgalmas emberek lakta helységre!”

A könyv tartalma:

I. Érmihályfalva fekvése, domborzata és ősföldrajza – Kiss Imre

II. A település rövid története és közigazgatása – Torda Imre

III. Pártok, egyesületek, civilszervezetek 1998-ban – Erdei Károly

IV. Érmihályfalva gazdasági, társadalmi és művelődési élete

a. Ipar és kereskedelem – Szilágyi István

b. Mezőgazdaság – Péli József

c. Pénzintézetek – Török M. László

d. Egészségügy – Dr.Ábrám László

e. Oktatási intézmények – Karászi Éva

f. Egyházak – Gede Ildikó, Győrfi József

g. Művelődési élet – Boros József, Nyakó József

h. Labdarúgás – Kovács Zoltán

V. Érmihályfalva kiváló személyiségei – Nánási Zoltán

VI. A temető és sírjelei- Bokor Irén

VII. Az akác – a város szimbóluma – Péli József

VIII. Kulturális és turisztikai látnivalók Érmihályfalva környékén – Kiss Kőrösi Jolán

“Amiket hallottunk és tudunk, és amiket atyáink beszéltek nékünk, a jövő nemzedéknek is elbeszéljük.” (78. zsoltár 3, 4 verséből ) . Ezt tették a könyv írói is – köszönjük nekik.

                                Kovács Rozália

    Felhasznált irodalom:

Érmihályfalva, kiadja az RMDSZ Érmihályfalvi Szervezete /1998/

Érmihályfalvi Figyelő, 1998. V. 3. szám / Megjelent a város monográfiája

Érmihályfalvi Figyelő, 1998. 4. szám / Mihályfalva monográfiája

Bihari Napló, 1998. Balla Tünde: Érmihályfalva múltja és jelene

Bihari Napló, 1998. Tusa Ágnes: Könyvköszöntő

Báthori Ferenc levele 1998. július 26. – részlet

Keresés