Régen látott számú – mintegy 200-220 – érdeklődő vett részt pénteken este a Gödör Rendezvényházban megtartott lakossági fórumon. Mint a megjelenteket köszöntő Nyakó József polgármester elmondta, 2500 meghívót hordtak szét városszerte, “besegítve” a sajtóban megjelent felhívásoknak.
A polgármester elöljáróban és általánosságban annyit mondott, hogy a város vezetői igyekszenek megfelelni vállalt feladataiknak, majd rá is tért a nyilvánvalóan legnagyobb érdeklődést kiváltó témákra.
Az “iskolaüggyel” kezdte. A város és a Zelk Zoltán Általános Iskola vezetői azt tervezik ugyanis, hogy a Kerekeskúti épületbeli osztályokat az intézmény főépületének ma még “pirosban” álló épületszárnyába költöztessék, melyet reményeik szerint őszig sikerül befejezni. Okként a most használt épület után a református egyháznak fizetett mintegy 48 ezer lej/év bérleti díjat nevezték meg. A polgármester kijelentette, hogy a Kerekeskúti iskolában mindenki számára egyértelműen jó körülmények vannak, tehát az nem ok a költöztetési szándékra, a gyerekeket pedig csakis legalább olyan jó körülmények közé viszik. Ugyanakkor azt is tudatta, hogy az egyház részéről tapasztalt bizonyos “nyitást”.
Az első hozzászóló dr.ifj.Szilágyi Ferenc EMNP-s tanácsos volt, aki felelevenítette, hogy az iskola és az egyház között partnerségi megállapodás van érvényben, olyat pedig még sehol nem tettek, hogy szétválasszák az egyház-iskola együttműködést. Tudvalevő, hogy a város vezetői és a református egyház között feszültség van, ezt ne a gyerekek sínyledjék meg, fogalmazott a tanácsos, hozzátéve, hogy szerinte a városban több olyan dolog is történt az elmúlt hónapokban, amelyek miatt “jó lenne, ha a polgármester minél hamarabb szabadságra menne, mert azt is lebontja, ami jól működik”.
“Valóban van egy meccsünk az EMNP-vel” – kezdte válaszát a polgármester, és a fenti utolsó mondatra utalva kifejtette, hogy ő “ugyanaz a Nyakó Józsi”, aki korábban volt, nem csak egy személy aki jött, majd elmegy a városból, hanem aki feladatot vállalt, és keresi a legjobb megoldásokat a város gondjaira.
Balázsné Kiss Csilla lelkész felszólalásában felelevenítette az Aranykapu napközi, majd a step by step osztályok létrejöttének előzményeit és körülményeit, kiegészítve azzal, hogy az épületért kapott bérleti díjakat mintegy visszaforgatják azok működtetésére. Javaslatot tett arra, hogy a bérleti díjra vonatkozóan kezdjenek újra egyeztetést.
“A legbékésebb megoldást kell megtalálni, amely mindenkinek jó” – válaszolta Nyakó József.
Csengeri Csongor iskolaigazgató leszögezte: az iskola fenntartója az önkormányzat, utóbbi döntéseinek veti alá magát. Ugyanakkor hozzátette: örömmel hallja, hogy megállapodás kezd körvonalazódni.
Pap Sándor EMNP-s tanácsos, helyi elnök megkérdezte, hogy hasonló terv van-e a római katolikus egyház ingatlanában lévő osztályokkal is, illetve – megelőlegezve a következő témát – hogy miért nem volt hasonló lakossági fórum a “szemétügyben” is?
Mint elhangzott, a katolikus egyháztól kisebb helyiségeket bérelnek, negyedannyi áron. Csengeri Csongor figyelmeztetett, hogy senki nem próbáljon vallási színezetet adni a kérdésnek, vagy felekezetek közötti viszályt szítani.
A következő téma az úgynevezett “margittai szemét ügye volt”. Nyakó Jószef felvezetésként megismételte – ami már többször több helyen elhangzott – hogy a kórházak országos átszervezésekor Margitta város önkormányzata RMDSZ-es ráhatással olyan gesztust gyakorolt Érmihályfalva felé, melynek köszönhetően a Cseke Attila minisztersége alatt 55 milliárd régi lejes beruházással felújított egészségügyi központot nem kellett bezárni. A margittai kórház “szárnyai alá vette” az érmihályfalvait, máig működtetve azt.

Ezt a gesztust viszonozta Érmihályfalva Helyi Tanácsának RMDSZ-es többséggel meghozott határozata, mondta a polgármester, hozzáfűzve véleményét, miszerint elég baj, hogy a korábbi városvezetés nem tartott hasonló baráti kapcsolatokat más településekkel.
A margittaiak kérésének lényegét már Pocsaly Zoltán polgármester ismertette. Dióhéjban elmondta, mi és hogyan történt a kórház ügyében, hozzátéve, hogy a szeméttelep használatára csak mintegy 3 hónapra tartanak igényt. Ugyanezt mondta el Horváth Sándor, a margittai városgazdálkodási cég aligazgatója: olyan időtartamról van szó, amely alatt a szemétgazdálkodás közbeszerzést követően kikerül a margittai önkormányzat kezéből (ez az időtartalmi meghatározás szerepel a helyi önkormányzati határozatban is). Ez reményeik szerint pár hónap, addig is egy engedéllyel rendelkező szeméttelepet kellett keresniük, elkerülendő a borsos büntetéseket. Dr.Szabó József újszülött-gyógyász Bradács Alíz kórházmenedzser nevében szintén a kórház fontosságát hangsúlyozta.
Időközben megérkezett Csomortányi István, az EMNP megyei elnöke, aki szót kért. Ezt a teremből többen hevesen ellenezték, mondván: nem helyiként ne szóljon bele az itteniek ügyeibe. Az elnök belekezdett beszédébe, de csak annyira jutott, hogy szerinte a margittai szemét ügye, illetve az arról szóló beszédek egy “szemfényvesztés” részei. A hangzavarban nem tudta folytatni, amit ő úgy minősített, hogy a polgármester nem tudja kézben tartani a fórumot, míg utóbbi úgy vélte, hogy “ez Csomortányi elnök úr tetszési indexe Érmihályfalván”.
Pap Sándor vette át a szót, úgy vélve, hogy bizonyos információkat nem kaptak meg, vagy ha igen, azok inkább félre informálták őket, és a kórház emlegetése csak kifogás. Szerinte Margitta akkor járna el becsületesen, ha Nagyváradra hordaná szemetét.
Közben a hallgatóságból már kezdtek “elszivárogni”, a felszólalók pedig a városok egymás közötti segítségnyújtását helyeselték. Karsai Attila alpolgármester megjegyezte: a felújított érmihályfalvai kórházépületre az EMNP is joggal lehet büszke, hiszen Csomortányi István mérnökként részese volt a kivitelezésnek.
A téma “kifulladni” látszott, és mintegy két óra múltán, miközben az EMNP megyei elnöke, illetve helyi tanácsosai is elhagyták a termet, kezdett bele Nyakó József polgármester a város egyéb dolgait taglaló beszámolójába. Érintette a várost terhelő adósságok törlesztését, a csatornázás várható folytatását, az aszfaltozást, járdák javítását, a Móka patak központi hídjának rendbetételére, és a főtér új arculatának kialakításáról szóló terveiket. Karsai Attila alpolgármester a hatáskörébe tartozó városgazdálkodási munkáról számolt be. Utolsóként, a gyűlés végén, Oláh Kornél kért szót, visszatérve a margittai szemét ügyére. Mint mondta, ő részt vett az EMNP-kezdeményezte, és a sajtóban is reklámozott aláírás-gyűjtésben. Kifejtette, hogy véleménye szerint az önkormányzat mindkét frakciója hibás kommunikációt folytatott, nem tudatva a lakossággal pontos információkat. A birtokába jutott határozatban – melynek egy másolata felszólalásakor a kezében volt – nem voltak rögzítve dátumok, és megfogalmazása szerint ezt ő “becsapásnak” érzi, ami folyományaként ő is becsapta akaratán kívül azokat, akiknek aláírását kérte az információ hiányában, hiszen az emlegetett 3 hónap tudatában nem indult volna aláírásokat gyűjteni.

Zárszót Nyakó József polgármester mondott, miszerint terveik megvalósításában nem torpannak meg, és egy olyan színvonalon akarják azt tenni, amit akár üzenetként is lehet az utódokra hagyni.